Családja
Géza von Teleki
Széki gróf Teleki Géza Pál Rudolf nemesi családból származott.
Édesapja széki gróf Teleki Pál (1879–1941) geográfus, egyetemi tanár, politikus, miniszterelnök, tiszteletbeli főcserkész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Édesanyja Bissingen-Nippenburg Johanna (1889–1942) grófnő.
Sógora, Darányi Béla 1912-ben sportlövőként részt vett az 1912-es stockholmi olimpián.
Sportember
Teleki Géza a Magyar HC csapatával 1929 és 1942 közt háromszor nyert magyar bajnokságot gyeplabdában és 1932 és 1948 közt összesen 14 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban.
A nemzeti csapat tagjaként részt vett az 1936-os berlini olimpián.
Tanulmányai, tudományos munkássága és politikia szerepvállalása
Egyetemi tanulmányait a bécsi és a zürichi egyetemen folytatta; Bécsben diplomázott geográfiából, majd doktorált 1936-ban. Ezután egy rövid ideig Törökországban kutatott olajat. 1937 és 1940 között a budapesti Magyar Királyi Földtani Intézetben dolgozott geológusként. 1940-től 1944-ig a Kolozsváron újraindult Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen tanár, a Gazdasággeológia és Geográfia Tanszék vezetője volt.
1944-ben tagja volt a Moszkvában tárgyaló magyar fegyverszüneti delegációnak. A szovjet bevonulás után az Ideiglenes Nemzeti Kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere lett. Azonban a baloldali pártok tiltakozása miatt 1945-ben lemondott. 1948-ban a koncepciós perek elől kivándorolt; 1949-ben az Egyesült Államokban telepedett le.
A világháború után
1949–1950-ben vezető kutató („senior researcher”) volt Virginia állam egyetemén, a külügyi tanulmányok tanszéken, majd 1950 és 1955 között ugyanott professzor. 1955-től nyugdíjazásáig a washingtoni George Washington Egyetem tanszékvezető geológiatanára volt, eközben 1956–1959 között az Észak-amerikai Sarkkutató Intézet tudományos kutatója. Nyugdíjazása (1977) után még két évig oktatta az egyetemen a földtan történetét és a légi-fényképek értékelését. Számos tanulmányt publikált gazdaságföldrajzi és geológiai témákból. Több amerikai és nemzetközi tudományos társaság és egyesület hívta meg soraiba: pl. 1960-ban a Geological Society of Washington (1893).
Az emigrációs politikában nem vállalt szerepet, bár 1954–1956-ban részt vett a Magyar Nemzeti Bizottmányban. Cikkei megjelentek a Nemzetőr című emigráns folyóiratban, amely az egyik legelterjedtebb és legnépszerűbb 1956-os sajtóorgánum volt.
Napló formájában megírta és közölte emlékeit az 1944. X–XII-i moszkvai fegyverszüneti kezdeményezésekről.
Gyógyíthatatlan betegsége miatt a feleségével, Susanne Gilberttel (Gilbert Zsuzsannával) együtt öngyilkos lett.