A nagy Lifka
Lifka Gusztáv remek sportember volt, az „Eötvösben”, az Eötvös József reáliskolában labdarúgásban, kézilabdában, jégkorongban és gyeplabdában is kitűnt, érdekes, hogy osztálytársa volt az akkor még Stefancsics Györgynek nevezett későbbi világklasszis labdarúgó, Sárosi György is. 1929-ben az AHC csapatában kezdett el gyeplabdázni. Általában Lifka I. néven szerepelt, ugyanis öccse, Róbert is a csapatban játszott, Lifka II. néven. Klubcsapatával 1933-ban és 1934-ben is bajnoki címet szerzett. Az 1930. évi sportteljesítménye alapján elnyerte az AHC aranyjelvényét. Balhátvédként 1936 és 1942 közt összesen 11-szer szerepelt a magyar válogatottban. Ez idő alatt, Lifkai néven, részt vett az 1936-os berlini olimpián, ahol a csapat mind a négy mérkőzésén pályára lépett. Kortársai szerint Lifka Gusztáv úri gondolkozású, igazi sportember volt. Az életben és a sportpályán mindig kifogástalanul viselkedett. Mintaképe és tanítómestere volt a gyeplabdázó ifjúságnak. 1930-tól a Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karára járt, de nincs arról információ, hogy el is végezte volna.
Hősi halált halt
Minden vágya volt, hogy a magyar csapat egyszer a németeket megverje. Ez csak 1942-ben sikerült, de már nélküle. Ő ekkor már a keleti fronton harcolt és onnan küldte a magyar válogatottnak üdvözlő sorait. Rá alig egy évvel, 1943 május 12-én az orosz fronton hősi halált halt.
Forrás
• Laky Rudolf: Magyar olimpikonok A-tól Z-ig (1896–1936)
• Antal Zoltán - Sass Tibor: A magyar sport kézikönyve
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_gyeplabdabajnoks%C3%A1g
• Nemzeti Ujság, 1943. május 27.
