Blum

Béla Pál Ferenc József János

Mielőtt véglegesen az evezés mellett döntött, több sportágat is kipróbált, jegyzett eredményeket ért el. 1912-ben főiskolai középsúlyú birkózóversenyen indult, 1914-ben egy főiskolai birkózóversenyen második lett. Az úszás és torna mellett céllövőversenyeken is rajthoz állt. Ereje, fizikuma (közel két méter magas volt) azonban az evezésben tudott igazán érvényesülni. A Pannonia EC tagja lett, 1921-ben a Bécsi regattán junior szkiffben győzött, rá egy évre a hazai felnőtt bajnokságot is megnyerte ebben az egypárevezős versenyszámban. A Margitsziget melletti versenypályán a rendkívüli időjárás okozta hullámok és az ellenfelek egy részének ütközése miatt megismételt futammal, óvásokkal tarkított versenyről részletesen beszámolt a korabeli sportsajtó. Később csapatba került és 1924–1931 között további tíz felnőtt magyar bajnoki címet szerzett: kormányos négyesben (5) és nyolcasban (5).

Sportpályafutása alatt háromszor lett a nemzeti válogatott tagja. Az 1925. évi prágai Európa-bajnokságon a kormányos négyessel (Wick Lajos, Hautzinger Sándor, Blum Béla, Török Zoltán, Koch Károly kormányos) ezüstérmet nyert. Az 1928-as amszterdami olimpián is kormányos négyesben indult (Hautzinger Sándor, Bartók László, Blum Béla, Török Zoltán, Zoltán Béla kormányos), és bár az első fordulóból továbbjutott a magyar hajó, a reményfutamban kiestek. 1931-ben Párizsban rendezték az Eb-t, ekkor a magyar nyolcast erősítette (Domokos Pál, Gyurkóczy Károly, Klima Kornél, Bartók László, Blum Béla, Ballya Hugó, Szabó László, Török Zoltán, Zoltán Béla kormányos), és bronzérmet nyertek. Az 1930-as évek közepétől már csak old boy versenyszámokban indult, egypárban és nyolcasban. 1939-ig maradt a klub rendes tagja, addig összesen 67 győzelmét regisztrálta az egylet. Utolsó évében a „Pannonia EC örökös tiszteletbeli bajnoka” címmel és a klub jubiláris emlékérmével tüntették ki.

Amikor a Pannonia tagjai sorába lépett, már dolgozó ember, a Magyar Általános Hitelbank tisztviselője volt, később minisztériumi tisztviselőnek határozták meg foglalkozását. 1932-től utolsó egyleti évéig, azaz 1939-ig az OTI (Országos Társadalombiztosító Intézet) főtisztviselője volt. Ezért aztán a háború után bélistázták, ekkor, egészen pontosan 1946. október elsejétől az Operaház „művészeti segédszereplőként”, azaz statisztaként szerződtette, és maradt a státuszban egészen haláláig.

Családot nem alapított. Egyszer rövid ideig volt nős ugyan, szánalomból elvett feleségül egy lányt, akivel társaságban kirándult, és akinek akkor a villamos levágta a karját; gyermekük nem született. 1952-től testvérének, Blum Gabriellának családja körében élt, aki Eleöd Zoltán Soltnak, az akkorra már államosított ajkai üveggyár egykori tulajdonosának volt a felesége. A cég egykori, szintén államosított Vámház körúti székházának első emeletén kaptak vissza három szobát, ezek egyikében lakott Béla, a másikban testvére és férje, a harmadikban unokaöccse, ifj. Eleöd Solt feleségével és két gyermekével, akik közül Máriának Béla a keresztapja volt. 1957. november 6-án hunyt el, a Kerepesi úti temetőben a Zeilinger-kriptában (édesanyja családjának sírboltjában) helyezték örök nyugalomra.

• Képes Pesti Hírlap, 1928. július.26. • A Pannonia Evezős Club öt éve 1929 – 1933. (Bp. 1934, 86.o.) • A Pannonia Evezős Club hat éve 1934 – 1939. (Bp. 1940, 146.o.) • A Magyar Sport Pantheonja IV. kötet (Bp., 1932, 127.o.) • Buza Péter: Kossuch-ház. Képek egy pesti polgárcsalád albumából. (Bp., 2004, 160-170.o.)