A legsikeresebb uszonyosúszók között
Senánszky Petra pályafutása alatt 15 uszonyosúszó-világversenyen indult; 4 világjátékok-, 17 világ- és 6 Európa-bajnoki győzelmet ért el. Emellett tízszer léphetett még fel a világversenyek bajnoki dobogójának valamelyik fokára. Tizenhét felnőttvilágcsúcsot állított fel, 82 országos bajnoki címet ért el, tizenkétszer választották meg az év sportolójának. Sokoldalúságát bizonyítja, hogy a 2022-es világjátékokon, Élet és Vízimentés sportágban is nagy sikereket ért el.
Az uszonyos világklasszis
Hogy Senánszky Petrának különleges tehetsége van az igen gyors előrehaladáshoz a vízben, azt már 14 esztendősen bizonyította, amikor Neivában junior-világbajnok lett 50 és 100 gyorson korosztályos világrekorddal, és a felnőttek között is bronzérmet szerzett az Európa-bajnokságon. A következő esztendőkben is a junioreseményeken remekelt, mígnem 2011-ben 200 méteres uszonyos úszásban immár felnőtt-világbajnokságon is győzött, világrekorddal – történetesen hazai medencében, Hódmezővásárhelyen. Két évvel később már két elsőséget szerzett, 2014-ben, a lignanói Eb-n triplázott, 50-100-200-on diadalmaskodott, a két rövidebb távon egyaránt megdöntve a világrekordot. 2015-ben és 2016-ban mindezt a világbajnokságon is megcsinálta, a hatból öt győzelmet újfent világrekorddal húzott be.
Uszony nélkül
Az első jel, hogy megy ez neki uszony nélkül is, 2018-ban érkezett. Hazai medencében, a debreceni országos bajnokságon megnyerte az 50 méteres gyorsúszást, majd mindezt megismételte egy évvel később is. Ekkor még párhuzamosan űzte a két műfajt, hiszen 2019-ben az uszonyos változatban megint csak Európa-bajnok lett 50-en és 100-on. A világjárvány időszakában a 2020 telére halasztott „normál” ob-n, majd 2021 tavaszán egyaránt ezüstérmes lett 50 gyorson, a Duna Arénában rendezett viadalon viszont már belekóstolt a 100-ba is, ahol szintén bejött másodiknak. Ekkor még relatíve messze járt attól, hogy Tokióban szerepelhessen az olimpián, ám világossá tette: a következő hároméves ciklust teljes mértékben arra szánja, hogy beteljesítse álmát, és az ötkarikás játékokon indulhasson – azaz az uszonyok fokozatosan „kivonulnak” az életéből, és kizárólag a medencés felkészülésre koncentrál. Ez az elhatározás 2023-ban kezdett igazán „termőre” fordulni – ekkor nem csupán aranyérmes lett az ob-n (már 2022-ben is az volt), de Petrának először sikerült megdöntenie az 50 gyors országos csúcsát (24.81) – mégpedig a Mare Nostrum monte-carlói állomásán. Ez egészen Fukuokáig röpítette, a világbajnokságon azonban, ha kicsivel is, de lemaradt a középdöntőről.
Az mindenesetre egyértelmű volt: Párizshoz újabb országos rekord kell, hiszen 50 gyorson kifejezetten erős volt az elérendő szintidő (24.70).
Útlevél Párizsba
Petra előbb egymás után harmadik aranyérmét is begyűjtötte az ob-n, majd visszatért kedvenc versenyhelyszínére, Monacóba, ahol szenzációs úszással elérte azt, amiért hat évvel korábban váltott: 24.57-es rekordja egyszersmind olimpiai csapattagságot ért. És hogy nem pusztán egyszeri villanásról van szó, azt huszonnégy órával később bizonyította a helyi specialitásnak számító „gyorsulási” versenyen: 50-en rendeztek egy egyenes kieséses végjátékot, amelyben újfent 24.57-tel ért célba. Petra azonban egy pillanatig sem gondolta úgy, hogy révbe ért – alig egy hónappal később, a belgrádi Európa-bajnokságon minden addigit felülmúló sikert ért el. Érezhető volt, hogy az ottani mezőnyben igenis van esélye – és a debreceni kiválóság maximálisan kihasználta az adódó lehetőséget. Akkor úszott a leggyorsabban, amikor kellett: újból rekordot döntött (24.56), amivel aranyérmes lett. Az Eb végére pedig hasonlóan csinos kollekcióval távozott Belgrádból, mint „uszonyos korában”: a 4 × 100-as gyorsváltóval még egy aranyat, a 4 × 100-as vegyes váltóval pedig egy bronzot is nyert.