Vívás

Gulácsy
Mária

Gulácsy Mária (Jármy Miklósné) (1941. április 27., Beregszász - 2015. április 13., Budapest) Olimpiai ezüstérmes, kétszeres világbajnok és világbajnoki ezüstérmes tőrvívó.

Születési hely
Beregszász
Születési idő
1941. ápr. 27.
Halálának ideje
2015. ápr. 10.
Halálának helye
Budapest
Becenév
Fruzsi
Olimpia
1
Világ­bajnokság
2
1
Európa-bajnokság

Sportpályafutása kezdete

Vívótanfolyamra invitáló plakát hatására kezdett el vívni

Gulácsy Mária Beregszászon született, Beregardón töltötte gyermekkorát. Ükapja, Szunyogh Albert vezette az 1928. évi amszterdami olimpián a magyar lovas csapatot. A „Fruzsi” becenevet édesanyjától kapta, aki Fruzsinára szerette volna keresztelni, de magára maradt az ötletével. 1945 után édesanyjával el kellett költöznie, a fővárosi Szilágyi Dezső térig meg sem álltak, ahol élete végéig lakott. A klerikálisnak mondott, diplomás édesapjának a költözés „kiváltsága” csak jóval később adatott meg, amikor ő is a családja után jöhetett, hogy a szikvízüzemben segédmunkás lehessen. Negyedévente hosszabbították meg a család ideiglenes letelepedési engedélyét. Mária előbb atletizált a Vasasban, majd a Batthyány utcai Általános Iskolában egy vívótanfolyamra invitáló plakát hatására 12 évesen kezdett el vívni a Vasasban. „Mehetsz lányom, ha ingyenes” – engedte el a vékony pénztárcájú mamája. Az 1934-ben Európa-bajnok, 1948. évi olimpián tartalék, 1951-ben pedig csapatban világbajnoki ezüstérmes Horváth Kató egy éven át irányította az edzéseit, majd Somos Bélához került. Őt a Budapesti Honvédba is követte 1957-ben.

Az áttörés

Kiváló idegek technikai felkészültséggel

Az 1960. évi országos bajnokságon a világbajnok Sákovicsné mögött nagy meglepetésre a 2. helyen végzett. A Népsport szakírója megállapította, hogy „a fiatal vívónő idegei kitűnőek, s mindehhez még jól felépített, iskolára alapozott technikai felkészültség is járul”. 1960-ban a leningrádi ifjúsági világbajnokságon egyéniben hatodik lett. Húsz évesen 1961-ben megnyerte első nemzetközi versenyét, a Baráti Hadseregek bajnokságát. 1962 az áttörés éve: a ranglista 4-5. helyezettjeként több válogatóversenyt nyert vagy végzett a dobogón, az országos bajnokságon pedig újravívás után a 2. helyen zárt Rejtő Ildikó mögött.

Buenos Aires-i világbajnokság (1962)

Gulácsy Mária a vb-újonc megszerezte első világbajnoki címét

Az 1962. évi Buenos Aires-i világbajnokságon a rendezőség úgy döntött, hogy az öt nevezett körvívással dönti el a helyezések sorsát. A nagy esélyes Szovjetunió és Magyarország is legyőzte mindhárom ellenfelét (Magyarország Argentínát 15:1-re, Brazíliát 14:2-re, Olaszországot 12:4-re). A döntőben a magyar csapat 9:4-re győzött a szovjetek ellen (Gulácsy, Juhász 3-3, Rejtő 2, Kovácsné 1 győzelem). A mérkőzés hőse Gulácsy volt. A magyar válogatott 4:1-re elhúzott, a szovjetek innen felkapaszkodtak. 5:4-es magyar vezetésnél következett a „kulcscsörte”: Rasztvorova hamar elhúzott, Gulácsy 3:3-nál utolérte. Rasztvorova támadott, de röviden. Gulácsy védett, visszaszúrt és nyert (4:3). A mérkőzés állása 6:4-re módosult, s ettől kezdve a magyarok már felszabadultabban vívhattak, valamennyi további mérkőzésüket megnyerték. A legutolsót Gulácsy Szamuszenko ellen. Másodpercekkel az idő lejárta előtt 3:3-nál Gulácsy pengeütéses támadása ült. Magyarország újra világbajnok, Gulácsy Mária a vb-újonc megszerezte első világbajnoki címét!

1963-1965

1963-ban a Porto Alegre-i Universiaden második lett a csapattal, de két évig nem került be a válogatottba, miközben ott új arcok tűntek fel, mint Ágoston, Szalontay. 1965-ben újra kivívta a helyét a csapatban, mely a párizsi vb-n a 4. lett. A bronzéremért csúf vereség érte a magyarokat, 1:9 az olaszok ellen. Gulácsy nullán maradt, de ő legalább kétszer is csak 3:4-re vesztett. Bár ő került a legmesszebb a magyarok közül, de a vigaszágról nem jutott be a döntőbe. Abban évben azért sikerélmény is érte, mert a budapesti Universiaden a csapattal aranyérmes lett, egyéniben negyedik. A következő évben a rangos comoi Ezüst Tőr versenyen bronzérmes volt és szerepelt a moszkvai vb-n ezüstérmes válogatottban. A csoportkörben Gulácsy kiemelkedőt nyújtott, az angolok ellen (13:3), mind a négy ellenfele tehetetlen volt vele szemben. Az elődöntőben a románok sem örültek a magyaroknak (9:4), Gulácsy háromszor is elvette a kedvüket. Leginkább akkor, amikor 5:4-es magyar vezetésnél legyőzte Drimbát (4:2) és attól kezdve csak magyar győzelmek születtek. A kegyelemdöfés is az övé volt, Jencsik ellen 4:2. A döntőre azonban elfogyott a puskapora, mert mindhárom asszóját elvesztette. Szovjetunió-Magyarország 9:3.

Montreali világbajnokság (1967)

Második világbajnoki győzelme

A montreali világbajnokság előtt, 1967-ben veretlenül megnyerte a magyar bajnokságot. A döntő Gulácsyról szólt. 4:1-re verte Sákovicsnét, majd ugyanígy Rejtőt, utána 4:2-re Bóbist. A végén a harmadik olimpiai bajnokkal is „végzett”, Marosi ellen 4:3. S mindezt úgy, hogy az államvizsgára is készülnie kellett. Gulácsyt csúcsformájában döntötte ágyba a tüdőgyulladás. Hat kilót fogyott, de a vb-ig nagyjából behozta a lemaradását. A vb egyéni küzdelmeiben a 2. fordulóban ugyan kiesett, Rasztvorova öt éven át készült a visszavágásra… Női tőrcsapatban a selejtezőben Magyarország Argentínával kezdett (9:0), majd Lengyelország (9:3) következett. Az elődöntőben Románia ellen 9:4, s a döntőben ismét a Szovjetunió. 3:6-tól jöttek fel a magyarok, sőt Gulácsy a világbajnok Szamuszenko ellen 4:1 és így 6:6 lett. Rejtő Gorohova ellen hozott egy 4:0!-t és már 7:6-ra vezetett a válogatott. Ezután újabb fordulat: Zabelina–Sákovicsné 4:3 és Rasztvorova ismét legyőzte Gulácsyt 4:3-ra. Mivel Magyarország tusaránya jóval jobb volt ellenfeléénél, Bóbisnak „csak” győznie kellett Szamuszenko ellen. Bóbis 4:3-mal teljesítette a feladatot. A vb-k történetében az egyik legizgalmasabb döntőt 8:8-cal, jobb találataránnyal (46:47) Magyarország nyerte, ezzel újra világbajnok, Gulácsy megszerezte második világbajnoki címét! 1967-ben a mexikói előolimpián is első lett a csapat.

Mexikói olimpia (1968)

A mexikói olimpián Magyarország az 1. fordulóban az USA-t verte 13:3-ra (Sákovicsné, Gulácsy 4-4, Marosi 3, Bóbis 2 győzelem), majd egy szoros „pengeváltás” következett Olaszországgal (9:7; Gulácsy 4, Rejtő 3, Bóbis, Sákovicsné 1-1 győzelem). Gulácsy szenzációsan vívott: valamennyi olaszt legyőzte. Az elődöntőbe jutásért az NSZK kevés ellenállásra volt képes (9:3; Marosi, Bóbis 3-3, Rejtő 2, Gulácsy 1 győzelem). A döntőért feszült mérkőzésen 8:8-as eredmény született Románia ellen (Gulácsy 3, Marosi, Rejtő 2-2, Bóbis 1 győzelem). A románok már 7:5-re vezettek, Magyarország innen 8:7-re átvette a vezetést. Az olimpiai újonc Gulácsy vitte a hátán a csapatot, de a pontot az i-re az addig veretlen Bóbis tette fel. Egy tus elég volt, s Bóbis azt hozta. A döntőben a szovjetek 9:3-ra nyertek (Rejtő, Sákovicsné, Bóbis 1-1, Gulácsy 0 győzelem). Gulácsy Mária ezzel az olimpiai ezüsttel vett búcsút a világversenyektől.

Sporteredményei, klubjai, mesterei

A Vasas (1953–1957), a Budapesti Honvéd tőrvívója (1957–1969). Nevelőedzője Majorné Horváth Katalin, mesterei: Somos Béla (1957-1963), Szűts János (1963-1969). Tőrvívásban olimpiai 2. (1968: csapat), kétszeres világbajnok (1962 és 1967: csapat), vb 2. (1966: csapat), vb 4. (1965: csapat). Universiade-győztes (1965: csapat), Universiade 2. (1963: csapat), ifjúsági világbajnokság 6. (1959: egyéni). Magyar bajnok (1967: egyéni), bajnoki 2. (1960, 1962, 1969: egyéni), bajnoki 3. (1965: egyéni).

Tanulmányai, munkahelyei

Az óbudai Martos Flóra Leánygimnáziumban jelesre érettségizett (1959), az ELTE BTK-n német–pedagógia szakos tanári diplomát szerzett (1967), a Sportvezető és Edzőképző Intézetben (SEKI) vívóedzői oklevelet szerzett (1969). Az érettségi után Budapesten, mint takarítónő dolgozott, hogy ezzel a fajta háttérrel ne legyen része hivatalos kérelmei elutasításában (1959–1963). Sportpályafutása befejezése után a Testnevelési Főiskola (TF) Könyvtár tudományos munkatársa, szakfordítója (1969–1978), az Idegenforgalmi Propaganda Vállalat munkatársa, az International Sport szerkesztőségi titkára (1978–1985), a budapesti XIII. kerületi Huba utcai Vendéglátóipari Szakközépiskola német nyelvtanára (1985–1995), nyugdíjazták (1996). Férjével a magyarországi lovastorna egyik elindítója (1985–1987). Visszavonulása után a Budapesti Honvéd SE elnökségében is működött. A visszatérését is tervezgette, de ez gyermekei születése után már nem volt reális elképzelés. A családnak és a fordításnak szentelte az idejét. Folyamatosan sportolt, a túraevezés és a túrakajakozás szerelmese lett. Férje Jármy Miklós, magyar bajnokságon 2. helyezett evezős (1961), a BHSE színeiben. Gyermekeik: dr. Jármy Miklós, aki három lovas olimpián dolgozott állatorvosként (2004, 2008, 2016), Jármy Márton, ifjúsági Eb ezüstérmes kajak négyesben, Jármy Fruzsina. Nyolc unokájuk született, köztük többen lovagolnak. Jármy Vince díjugrató, aki 2018-ban a Buenos Aires-i ifjúsági olimpián Európa díjugrató válogatottjának tagjaként csapatban ezüstérmet szerzett. Ifjúsági Európa-bajnokság 4. helyezett díjugratója (2016), felnőtt magyar bajnoki ezüstérmes (2021).

Emlékezete

Gulácsy Mária a Tabajdi Református temetőben nyugszik. A végső nyughely választásában szerepet játszott, hogy a bajnoknő gyermekei és unokái a község melletti lovas farmon élnek. A Kárpátaljai Rózsahölgyek Társasága Beregszász egyik közterén rózsafát ültetett az emlékére, az emléktáblát férje, Jármy Miklós avatta fel 2016-ban.

Felhasznált irodalom

Kozák Péter https://www.nevpont.hu/palyakep/gulacsy-maria-18bbc alapján (ott forrásmegjelölésekkel). Hencsei Pál-Ivanics Tibor: Magyar vívók az olimpiai játékokon (2006), Jocha Károly: Siker vagy kudarc? (2007), olimpia.hu, arcanum.com.

Egyesületei

1953 — 1957
Vasas Sport Club
Budapest
1957 — 1969
Budapesti Honvéd Sportegyesület
Budapest

Eredményei

1968
Mexikóváros
Mexikó
Tőr csapat
2
1966
Moszkva
Oroszország
Tőr csapat
2
1965
Párizs
Franciaország
Vívó-világbajnokság
Tőr csapat
4
1962
Buenos Aires
Argentína
Tőr csapat
1
1965
Párizs
Franciaország
Tőr csapat
4
Összes eredmény