Nyolcszoros egyéni- és hétszeres csapatbajnok
Tóth Judit 1922-től a BBTE sportólajaként vett részt tornászversenyeken. 1926-ban a BBTE csapatával megnyerte a Toldy vándordíjat, ami akkoriban egyenértékű volt a csapatbajnoki címmel. 1932, 1934 és 1936-ban egyéni összetettben országos bajnoki címet szerzett. 1935-ben felemáskorláton, talajon és lóugrásban, 1936-ban felemáskorláton és lóugrásban nyert magyar bajnokságot. 1931 és 1939 között a BBTE-vel hétszer nyert csapatbajnoki címet.
A válogatottban is sikeres volt
1928 és 1940 között négy alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. 1928-ban részt vett az amszterdami nyári olimpiai játékokon, ahol a magyar csapat tagjaként az összetett csapat versenyszámban (szabadgyakorlat, buzogánygyakorlat és alacsony korlát) a negyedik helyen végzett. 1934-ben Budapesten rendezték a torna-világbajnokságot, ahol a női tornászok először vehettek részt a világeseményen. Tóth Judit a magyar csapat tagjaként ezüstérmet, egyéniben nyolcadik helyezést ért el.
Második olimpiáján az 1936-os berlinin a magyar női csapat tagjaként bronzérmet szerzett. Az 1941-es német–magyar barátságos sporttalálkozón minden számban, amelyikben elindult, az első helyen végzett.
Torna mindhalálig
Aktív pályafutása befejezése után Tóth Judit edzőként, bíróként dolgozott, a Testnevelési Főiskolán is tanult és tanított. 1957-ben a Sportvezetői és Edzőképző Intézetben szerzett edzői oklevelet. A megterhelő torna okozta ízületi ártalmak miatt utolsó tíz évét ágyhoz kötött betegként élte le.