Későn lett sportoló
Törös Olga középiskolás korában atletizált, úszott és kerékpározott. 1928-tól 1934-ig a Debreceni Református Dóczi Leánynevelő Intézet Tanítónőképzőjének növendéke volt, tanítónői oklevelet szerzett. Ekkor, relatív későn, húszévesen kezdett sportolni a Debreceni Torna Egyletben, de a következő évben már a Testnevelési Főiskolán folytatta tanulmányait, így annak Sport Clubjába igazolva versenyzett tovább. Rövid, mindössze háromnegyedévi edzés után bekerült a berlini olimpiára készülő magyar válogatottba és a nyári olimpiai játékokon az összetett csapat versenyszámban bronzérmet szerzett.
Sportpályafutása során ez az egy alkalom volt, hogy a válogatottban szerephez jutott.
Élet az élsport után
1939-ben, a főiskola elvégzése után hazatért Debrecenbe, edzősködött, majd még ugyanebben az évben Kecskemétre költözött, ahol a református tanítóképző, majd az óvónőképző főiskola testneveléstanárjaként dolgozott harmincöt éven át. Edzőként és sportvezetőként tevékenykedett. Azon kevés magyar olimpikon egyike, aki megérte a 100 évet.
Emlékezete
2011-ben vette fel nevét a kecskeméti főiskola sportcsarnoka, 2014-ben Kecskemét város díszpolgára lett és beválasztották a magyar tornasport hallatlanjai közé. Unokaöccse, Törös Károly a neves úszóedző.