A soproni Matthews
Soproni (született Scheidl) Józsefék tízen voltak testvérek, közülük négyen is a labdarúgást választották. József 1928-tól kezdve egész pályafutása során a Soproni FAC színeiben játszott, Scheidl II., majd Soproni néven, többnyire jobbszélsőként. Bár számos budapesti nagycsapat hívta, sőt a bécsi Rapid Wien is érdeklődött utána, mindvégig ragaszkodott szülővárosához.
1944 pünkösdvasárnapján játszotta ötszázadik bajnoki mérkőzését, az akkor már csak a harmadosztályban szerepelő csapatban. Ötvenhárom éves is elmúlt már, amikor visszavonult az aktív labdarúgástól. Ezért is nevezték a soproni Matthewsnak, a nagyon hosszú pályafutást befutó angol legenda után.
Olimpiai részvétele
1936-ban az amatőrválogatott tagjaként részt vett a berlini olimpián, ahol egy mérkőzésen szerepelt.
Számára azonban a tizedik nyári olimpia azért is emlékezetes maradhatott, mert találkozott – sőt barátságot kötött – az olimpia abszolút sztárjával, a rövidtávfutó Jesse Owensszel.
Civil pályafutása
A labdarúgás mellett, majd azután is végig dolgozott. Tanult szakmája ugyan cipész volt, de előbb a városházán altisztként kapott munkát, aztán égetőmester volt a téglagyárban, a Soproni KIK igazgatója, a talajerő-gazdálkodási vállalat alkalmazottja és bortermelő is volt hosszú élete során. 1993-ban, nyolcvanéves korában, Sopron Sportjáért díjat kapott, születésnapján az 1954-es világbajnok nyugatnémet csapat kapitánya, Fritz Walter küldött üdvözlő sorokkal ellátott fényképet.
Forrás
• Laky Rudolf: Magyar olimpikonok A-tól Z-ig (1896–1936)
• Labdarúgás, 1956. 7. szám
• Soproni Szemle, 1981/2, Keresztényi József: Soproni kis olimpiatörténet