Zongoraművész helyett élsportoló
Ékes Gábor kiskamasz korában zongoraművésznek készült, tehetséges is volt, de amikor tanára meghalt és az új tanárral nem találták az összhangot, egy hirtelen döntéssel hátat fordított a zenei pályának, és László bátyját követve evezni kezdett a Csepelen. Wekerle-telepi otthona, a VIII. kerületi Vörösmarty Gimnázium és a csepeli vízitelep háromszögében teltek következő évei. A sport, a sportbarátság nemcsak akkor, hanem egész élete során a legtöbbet jelentette számára. Nevelőedzője Bíró János volt, majd Jásdi Sándor mesteredző irányította munkáját, így jutott el a válogatottságig. 1964-ben az amsterdami Európa-bajnokságon a 9. helyezett kormányos nélküli négyes, 1965-ben a duisburgi Európa-bajnokságon a csepeli, fradis és meteoros versenyzőkből összeállított, 8. helyen célba ért nyolcas tagja volt. Az azt követő években négy felnőtt országos bajnoki címet nyert: kormányos kettesben (1) és kormányos négyesben (3).
Egyenes ívű gépészmérnöki pálya
Érettségi után, a versenyzéssel párhuzamosan a Budapesti Műszaki Egyetemen gépészmérnöknek tanult, a Csepeli Gépgyárban volt szakmába vágó sportállása, ahol továbbtanulását is támogatták. 1971-ben szerezte meg diplomáját, ezután még három évig tervezőmérnökként itt dolgozott. 1975-től az Industrial Export Külkereskedelmi, Fővállalkozó és Mérnökirodánál folytatta szakmai karrierjét, elsősorban élelmiszeripari gépek tervezését végezte, többször volt szakmai kiküldetésben üzemek telepítésénél, pl. Marokkóban, Kínában. Felnőttkorában visszatért a sporthoz is, az 1980-as évek közepétől az 1990-es évek végéig edzett, versenyzett és sokszor nyert a Csepel előbb „old-boy”-nak, utóbb „masters”-nek nevezett csapataiban. Élete végéig állandó résztvevője volt a klub egykori versenyzői számára rendszeresen megrendezett baráti találkozóknak. Hamvai a Wekerle-telepi Szent József templom altemplomában pihennek.
Evezős házasság – terebélyesedő családfa
Az evezős klub 1967. év végi évadzáróján ismerkedett meg Lévay Mártával, a VM-Csemege SK evezősével, akivel egy év múlva házasságot is kötöttek. 1970-ben született meg Gábor fiuk, aki apja és nagybátyja nyomdokain haladva ifi koráig szintén evezett a Csepelben, s aki feleségével együtt klasszika-filológiát végzett. A négy unoka más-más sportágban kipróbálta magát, de csak mérsékelten, mindannyiuk életében első helyen a tanulás áll: Ágoston vörös diplomás orvos, Adél csellóművésznek készül Győrben, Borbála gyógytornásznak, András közgazdásznak tanul.
Forrás
• Vedres József - Zsolt Róbert: Csepel sportjának 50 éve 1912-1962 (Budapest, 1962): A szakosztályok nyomában.
• L. Kelemen Gábor - Tőzsér László: A Csepel Sport Club 75 éve 1912-1987 (Budapest, 1987): A számok nyelvén.
• Rejtő László: Kilenc klub krónikája. Csepeli Vasas, Diósgyőri VTK, Ferencváros, Bp. Honvéd, MTK, Szombathelyi Haladás, Tatabányai Bányász, Újpesti Dózsa, Vasas (Budapest, 1969): Csepeli Vasas, 361. o.