A kezdetektől az olimpiai aranyig
„Nehezen akartam váltani az úszásról, hiszen féltem a lótól, féltem a vívástól, a lövészettől, fogalmam sem volt róla, hogy mi lesz az egészből. A közeg mindenféleképpen vonzó volt, azt láttam, hogy az öttusázók ügyes sportolók, okosak is voltak, ebből a szempontból tetszett, de a félelem ettől még bennem maradt” – emlékezett vissza öttusázó-karrierje kezdetére a Nemzeti Sportnak. Mivel szinte azonnal jöttek a sikerek, amelyben úszómúltja is nagy segítségére volt, hamar megszerette a sportágat. Az öttusa előszobájának tekinthető két- és háromtusában folyamatosan dobogón állt, többször is nyerte ezeket az utánpótlásversenyeket, hiszen a vízben kimagaslott teljesítményével társai közül és az úszás adta jó állóképességét a futásban is kamatoztatta. 1980-ban háromtusa egyéni felnőtt országos bajnokságot nyert. 1982-ben felnőtt csapatbajnok, valamint ifjúsági országos bajnok és csapatbajnok lett. 1983-ban szerezte meg első felnőtt bajnoki címét. A warendorfi vb-n egyéniben kilencedik, csapatban második volt. A junior vb-n az egyéni és a csapat elsőségét is begyűjtötte. 1984-ben ismét magyar bajnok volt. Megnyerte a san Antoniói, a varsói, a bad segebergi és budapesti nemzetközi versenyeket. Az olimpián a bojkott miatt nem indulhatott. 1986-ban újra egyéni és csapat magyar bajnok volt. A vb-n egyéni 6.-ként és csapat ezüstérmesként zárt. 1987-ben a világbajnokságon harmadik helyezett lett egyéniben. Csapatban az első szám után a 19. helyen álló válogatott behozta hátrányát és világbajnok lett. 1988 áprilisában az angliai Aldershotban egy nemzetközi versenyen kezdte meg a szezont, ahol egyéniben és csapatban is első lett. Ezt követően Warendorfban csak 34. lett, majd Budapesten 4., csapatban 1. A tavaszt Tokióban egy 35. helyezéssel zárta. Az olimpiai felkészülés júniusban, Rómában folytatódott, ahol harmadik helyen végzett. Júliusban az országos bajnokságon szintén bronzérmet szerzett. Az augusztusi csb-n második lett. Az 1988-as szöuli olimpián a lovaglásban két verőhibával és időtúllépéssel a 47. lett. Vívásban 48 győzelemmel első lett. Az összetettben felkapaszkodott az 5., csapatban az első helyre. Úszásban a nyolcadik legjobb időt teljesítette. A szám után egyéniben harmadik helyen állt. A csapat tartotta előnyét az első helyen. Lövészetben 185 találatával elmaradt a várakozástól, az 54. lett. A futás előtt visszaesett a nyolcadik helyre, a csapat második helyen állt. Az utolsó tusában 18. időt futotta. Teljesítményével az egyéni versenyben hetedik, csapatban aranyérmes lett.
1989-1992 közötti időszak
Az 1989-es szezont a budapesti fedett pályás csapatverseny után márciusban, San Antonióban kezdte meg, ahol egyéniben első, csapatban második lett. Az egyéni értékelésben a legjobbnak bizonyult. A budapesti világbajnokságot megnyerte egyéniben és csapatban is. Nem sokkal a vb után megnyerte az egyéni országos bajnokságot is. Az év végén elnyerte az Év Sportolója és az Év Öttusázója címet, valamint az öttusa válogatott is a legjobb lett a kategóriájában. 1990-ben ismét San Antonióban a világkupa-sorozat fordulóján egyéniben negyedik, csapatban első lett. A ráadásként rendezett vegyespáros versenyben Tulok Andreával első helyezést értek el. Budapesten szerzett harmadik helyével növelte világkupapontjainak számát. A Lahtiban rendezett vb-n váltóban Kálnoki Kis Attilával és Mizsér Attilával második lett. A világkupa- sorozatban a legtöbb pontot szerezte, így indulhatott a frankfurti döntőn. Az egy nap alatt megrendezett 16 résztvevős versenyben végül a vk harmadik helyét szerezte meg. 1991 áprilisában, a római Európa-bajnokságon csapatban és váltóban első, egyéniben harmadik helyet szerzett.
1992 barcelonai olimpián 48 győzelemmel megnyerte a vívást. Úszásban 11.-ként csapott célba. Két szám után egyéniben és csapatban is az élen állt. Lövészetben 170 találattal csak a 63. lett és visszaesett az összesített 18. helyre. Futásban 29., lovaglásban 50. lett. Összesítésben 32., csapatban 5.-ként végzett. Az augusztusi ob-n bronzérmesként zárt.
Az utolsó két év margójára
1993 februárjában a budapesti fedett pályás viadalon az egynapos versenyben ötödik, a másnapi váltó ob-n negyedik volt. A világkupa nyitó versenyén, Mexikóban versenyen nyolcadik helyen végzett majd Rómában zárt a negyedik helyen. Májusban Budapesten nyert aranyérmet. A szófiai Eb-n végig vezetve megnyerte az egyéni versenyt. Kálnoki Kis Attilával és Mizsér Attilával a csapat aranyérmét is megszerezte. A sikert a Fábián, Mizsér Attila, Madaras Ádám váltó elsősége tette teljessé. A világkupa pontversenyben 7.-ként végzett, de a döntőben nem indult. A júliusi ob-n hatodik lett, csapatban bajnokságot nyert. A darmstadti vb-n a Fábián, Kálnoki Kis Attila, Mizsér Attila összeállítású váltó világbajnok lett. Az egyéni versenyben másodikként végzett. A következő szezont a budapesti fedett pályás versenyen kezdte ötödik hellyel. Váltó ob-n harmadik helyezett lett. A világkupában a párizsi, a warendorfi és a szófiai versenyen 8., Budapesten 10. lett. A júliusi magyar bajnokságon ötödik, csapatban második lett. A sheffieldi vb-n 5. lett egyéniben, hatodik csapatban. Váltóban Kálnoki Kis Attilával és Martinek Jánossal világbajnok lett. 1994 novemberében bejelentette, hogy befejezi öttusázó pályafutását.
A vívásban sem volt utolsó
1983-ban junior csapatbajnokságot nyert. Ugyanebben az évben a budapesti ifjúsági világbajnokságon a 9-12. helyen zárt egyéniben, csapatban első helyezett lett. 1986-ban csapatbajnokságot nyert. 1987-ben a vb-n egyéniben a 32 közé jutott. Csapatban hetedik helyezett lett.
1988 januárjában a zürichi vk versenyen harmadik helyen végzett, majd a hazai Gulyás Gyula Emlékversenyen szerzett győzelmet. A márciusi berni vk versenyen nyolcadik helyen zárt. Az ob-n egy öttusa verseny miatt nem indulhatott. Az olimpián csak a csapatversenyben vették figyelembe, mivel az öttusa verseny és a párbajtőr egyéni küzdelmek között nem állt volna rendelkezésre pihenőnap. A csapatversenyben hatodik helyezett lett. 1989 májusában megnyerte a szakág magyar bajnokságát. A csapatbajnokságban ezüstérmes lett. A denveri vb csapatban, mint tartalékot vették figyelembe. Mellőzését a szövetségi kapitány azzal indokolta, hogy Fábián nem tudott részt venni a közös edzéseken és nemzetközi eredményei sem voltak. Novemberben a Pécsen rendezett nemzetközi versenyen szerzett ezüstérmet, majd a Tokaj Express nemzetközi világkupa versenyen lett hatodik. 1990 februárjában a párizsi vk-versenyen lett negyedik. A lyoni vb az egyéni versenyben indulhatott és a 32 között búcsúzott. Az egyéni ob-n nem jutott döntőbe, a csb-n harmadik lett. Az 1991-es ob-n második, a csb-n ötödik lett. A Tokaj Express kupán a 128 között esett ki. 1992-ben a Tokaj Express kupán ismét nem jutott be a legjobb 64 közé, az ob-n pedig a vigaszágon búcsúzott. Novemberben két párbajtőr válogató versenyen végzett a dobogón. A decemberi csb-n bajnoki címet nyert. 1994-ben a BHSE színeiben szerzett csb elsőséget. Az ob-n nem jutott a döntőbe. 1995 januárjában megnyert egy válogatóversenyt. Áprilisban a Honvéddal nem jutott el a BEK 8-as döntőjébe. Decemberben ismét csapatbajnok lett.
Sportvezetőként is megállja a helyét
1993-tól szervezte az öttusa Magyar Nagydíjat, amely egy nemzetközi meghívásos gálaverseny volt. 1995-től a Budapesti Honvéd öttusaszakosztályának elnöke, majd társelnöke. 1996-tól 2000-ig a Nemzetközi Öttusa Szövetség marketing bizottságának tagja volt. 1996 decemberében a Magyar Öttusa Szövetség alelnöke lett 2000-ig. Sportvezetőként sokat tett az öttusa versenyek lebonyolítási rendjének megújításáért. 1994-ben öttusázó pályafutásának befejezése után a Kordax Rt.-nél helyezkedett el sportmenedzserként. 1995 júliusától a Westel PR-menedzsere lett. 1997-től a sportmarketinggel foglalkozó Médiasprint Kft. tulajdonosa és ügyvezetője lett. A Magyar Speciális Olimpiai Szövetség társelnöke. 1996-tól a Magyar Olimpiai Bizottság tagja. A Magyar Olimpiai Bajnokok Klubjának elnökségi tagja lett 1993-ban, majd alelnöke 2003-tól, később pedig elnöke 2021 óta. 2012 decemberétől a MOB sportigazgatója. 2017 májusától augusztusig a MOB megbízott főtitkára volt. 2022 április 1-től a MOB főtitkára lett.