I. nyári olimpiai játékok
A versenyeket 9 sportág összesen 43 versenyszámában, 13 ország 245 férfi versenyzőjének részvételével rendezték meg. A súlyemelés nem önállóan, hanem az atlétika keretében szerepelt a programban. Magyarországot 6 sportág, összesen 15 versenyszámában 7 férfi versenyző képviselte a I. Nyári Olimpiai Játékokon. A magyar csapat 2 arany-, 1 ezüst- és 3 bronzérmet szerzett, nemzetünk az éremtáblázaton és a nem hivatalos pontversenyben a 6. helyen végzett.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság megalakulásakor (1894. június 23.) fontos határozatot hozott: az első olimpiát 1896-ban rendezik meg, mégpedig az ókori görög testkultúra iránti tiszteletből Athénban. Pierre de Coubertin rövid időn belül kidolgozta az olimpia programját, ami azóta is – természetesen folyamatos korrekciókkal – a játékok műsorának alapja. Az athéni Márvány Stadionban hatvanezer ember gyűlt össze az első újkori olimpia nyitóünnepségére – az emberi kultúrának ezen az egyedülálló helyszínén a múlt és a jelen fonódott össze. A versenyeket sportszerűen és relatíve szakszerűen bonyolították le, megfelelő külső körülményeket teremtve: a nézők és a versenyzők valóban érezték az ókori olimpiák ünnepélyességét és magával ragadó, fennkölt hangulatát. A magyar sport azzal büszkélkedhetett, hogy az újkori olimpiai játékok legelső starthoz szólított versenyzője az egyes rajtszámmal induló Szokoly Alajos volt, aki a 100 méteres síkfutásban harmadik helyen végzett. Több mint százhúsz év elteltével megállapíthatjuk, hogy ezt az eredményt – a legklasszikusabb atlétikai számban – azóta sem tudtuk elérni. A magyar Himnusz kétszer csendült fel, mindkétszer az olimpiák történetének legelső úszó olimpiai bajnoka, Hajós Alfréd tiszteletére – előbb a 100 méteren, majd az 1200 méteren aratott heroikus győzelme után.