Rövid és hosszú távokon egyaránt tehetséges volt
A Budapesten született Dáni Nándor sokoldalú versenyző volt a sport hőskorában, a tizenkilencedik század végén egy olyan időszakban, amikor a sportolók még nem specializálódtak különböző versenyszámokra. Ennek köszönhető, hogy atlétikában a sprint- és középtávfutó számokban egyaránt kiemelkedően teljesített, előbb a Sportkedvelők Köre, majd annak 1890-es feloszlása után a Magyar Atlétikai Club (MAC) atlétájaként számos rekordot tartott. Első országos csúcsait huszonhárom évesen, 1894-ben futotta, szeptember 4-én száz yardon 10.3 másodperces, másfél hónappal később pedig 880 yardon 2:05.5-ös idővel ért célba, amelyek tartós sikereknek bizonyultak, ugyanis előbbit kilenc, utóbbit tizennégy év múlva tudták csak megdönteni. Kiváló eredményeinek köszönhetően beválogatták az 1896 áprilisában rendezett első újkori olimpiára utazó héttagú magyar csapatba, amely kizárólag férfiakból állt – mint ahogy az athéni nyári játékokon is kizárólag férfiak indultak, egészen pontosan 241-en.
A magyar atlétika első olimpiai érmét szerezte
Az atlétikai számokat a felújított Panathéniai stadionban rendezték, ahol az akkor huszonnégy éves Dáni a száz méteres síkfutás előfutamaiban állt először rajthoz, de nem jutott be a döntőbe. Ezután nyolcszáz méteren próbálkozott, az előfutamban 2:10.2-es idővel második helyen jutott be a fináléba, két tizeddel az ausztrál Edwin Flack mögött végezve. A döntőben aztán úja találkozott vele, ezúttal nyolc tizeddel maradt le, és 2:11.8-cas idővel megszerezte a magyar atlétika első olimpiai érmét, egy ezüstöt. A harmadik helyen a görög Dimitriosz Golemisz több mint tizenhat másodperccel végzett mögötte. Dáni azért sem volt messze az első helytől, mert előtte távolugróedzés közben rándulást szenvedett, de sérülten is rajthoz állt, másrészt nem szöges cipőben futott, ellentétben több riválisával. Eredetileg a nevezettek között volt négyszáz és ezerötszáz méteren is, de végül nem állt rajthoz ezeken a távokon.
Dáni szerepe egyébként nem merült ki a sportolásban az első újkori olimpián, ugyanis úti beszámolói mellett Iszer Károly sportvezetővel együtt rendszeresen tudósított magáról az eseményről is, mivel magyar újságíró nem tartott a csapattal, lévén az olimpiai mozgalom akkor még csak bontogatta a szárnyait, és nem lehetett tudni, lesz-e belőle valami.
Sportolóból tekintélyes üzletember
A kor sportolói ideáljának megfelelően Dáni Nándor is sokoldalú volt, az atlétika mellett a MAC kerékpárversenyzője, a Neptun Evezős Egyesület evezőse és a Budapesti Korcsolyázó Egylet (BKE) gyorskorcsolyázója volt. 1890-ben például Szabadkán megnyert egy tizenöt kilométeres kerékpáros versenyt, de 1891 és 1892 folyamán sorozatban győzött az országúti kerékpárversenyeken, 1893-ban pedig első lett egy gyorskorcsolyázó versenyen is. Sportpályafutása után szénsavgyárosként vált befolyásos emberré, érdekeltsége volt a Magyar Szénsavértékesítő Részvénytársaságban is, 1938-tól pedig a Szénsavértékesítő Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezetőjeként dolgozott. Elnöke volt a Wagner Jenő és Emil Szénsav- és Oxygéngyárnak, a Diósgyőri Szénbánya Rt.-nek és az Otthon Ingatlan és Építő Rt-nek is. 1948. december 30-án hunyt el Budapesten, hetvennyolc éves korában.