Sportpályafutása
1874-ben született Pesten, zsidó családban. A VIII. kerületi reáliskolába járt, ahol leginkább a tornaórákon tűnt ki, a többi tantárgyból nem volt kiemelkedő. Kiválóan futott, így az 1888-ban alakult MTK igazolt sportolója lett. A középtávfutás lett a specialitása, és 1894 szeptemberében, csupán 20 évesen, az ügetőpályán rendezett 1000 méteres versenyen sporttörténelmet írt. A francia Merlin világrekordját több mint négy másodperccel megjavítva (2:43-mal) diadalmaskodott. Ezzel ő lett az MTK első világcsúcstartója. A teljesítménye azért is számított egyedülállónak, mivel akkoriban még nem ismerték a szöges cipőt, ráadásul az ügetőn csak akkor tréningezhettek, ha éppen nem volt lovasedzés vagy verseny. Ezért Malcsiner és a többi MTK-s futó rendszeresen a Városligetbe ment, ahol tavasztól őszig a jégpálya helyén lévő füves területen edzettek.
Verhetetlen közép- és hosszútávfutó
1889 és 1894 között összesen több mint két tucatnyi országos rekordot állítottak fel a magyarok, amelyek még nem tartoztak a hitelesített csúcsok közé. Malcsiner itthon szinte verhetetlen volt közép- és hosszútávfutóként, egymás után döntötte meg a saját rekordjait. 1892. október 23-án 1000 méteren Réthy Pál (MAC) mögött csak második, de 1893. július 4-én 2:55-tel új országos rekordot állít fel. Az első hitelesített országos csúcsunkat Malcsiner Gyula érte el a két angol mérföldes síkfutásban 10 perc 50,4 másodperccel 1894. májusában. Ezt ő maga döntötte meg alig egy hónappal később 10 perc 31 másodperces idővel. Ugyancsak 1894-ben született meg az első hivatalos MTK világcsúcsa. Ezt is Malcsiner érte el 1000 méteren 2 perc 43 másodperces idővel. 1896-ban azonban egy bizonyos Zách Gusztáv 15 kilométeres távon megelőzte. Betegsége miatt lemaradt az 1896-os athéni olimpiáról, pedig mindenki biztosra vette, hogy kiváló eredményeket érhetett volna el. A magyar atléták három érmet (egy ezüst, két bronz) szereztek. 1904-ben ezenkívül két angol mérföldre is felállított egy új országos rekordot.
„Reggel letömködtük a homokpályát, azután hazamentünk. Mire visszaérkeztünk a lovak újra feltúrták. Ez a rekordom 12 évig volt magyar rekord, egy évig voltam világrekorder” – emlékezett Malcsiner Gyula.
“„
A rímfaragó magánélete
30 évesen vette el feleségül Radó Erzsébetet, és nem sokkal később meg is született a gyermekük, György. A család a Népszínház utcában lakott. Malcsiner a futás befejezése után hivatalnokként dolgozott és az MTK (később a Hungária) focicsapatának szenvedélyes szurkolójaként minden hazai meccsen ott volt. Aztán az ötvenes éveiben súlyosan megbetegedett, soha többé nem épült fel belőle, és sokkal idősebbnek látszott a koránál. Az MTK mellett a versírás volt a másik szenvedélye. A csapat minden győzelméből rímet faragott és büszkén olvasta fel a vezetőségének. Sőt, minden jelentősebb sportsikerből verset írt. 1933-ban például a debreceni Bocskai legyőzte bajnoki meccsen a nagyhírű Ferencvárost, és külön megköszönték Malcsinernek az őket dicsérő versikét. Aztán egyre többet betegeskedett. 1939 márciusában hunyt el, és a rákoskeresztúri izraelita temetőbe helyezték végső nyugalomra az MTK első világcsúcstartóját.
„Elmúlt század bajnokától,/Ki lapjuk hű olvasója,/Szól üdvözlet rigmusokra./Örömmel veszem a tollam,/Hogy lapjukra azt megmondjam,/Mit mindenki tud már régen,/Korszakalkotók e téren.” 30. születésnapját ünneplő Nemzeti Sport felköszöntése.
“„
Felhasznált irodalom
• https://mtk.hu/hirek/o-volt-az-mtk-tortenetenek-elso-vilagcsucstartoja
• Arcanum
• Siklóssy László: A magyar sport ezer éve III. (Budapest, 1929) Atletika és torna
• http://www.olympedia.org/athletes/922406