Bajnoki második helyek sorjáztak
A nagy vidéki úszófellegvárban, Egerben született, 13 évesen tanult meg úszni, 1950-ben tűnt fel az országos bajnokságon 100 és 400 méter gyorson elért hatodik helyével. Első edzője Kiss Ágnes volt, később a neves tréner, Bakó Jenő irányításával készült. Az 1952-es ob-n szerzett öt (!) ezüstérmével (100, 200 és 400 méter gyors, 4 × 100 méter gyorsváltó, 4 × 100 méter vegyes váltó) került be a hazai női gyorsúszó elitbe, a nagy konkurencia miatt ennél tovább később sem jutott, így az évtized végén bajnoki cím nélkül hagyta abba a versenyzést. Legközelebb 1959-ben járt az első helyhez, az egri gyorsváltó mindössze kéttized másodperccel kapott ki az FTC-től. Végül egy tucat második hellyel kellett megelégednie, egyéni számban és váltóban egyaránt hattal.
Győzött is az Eb-n, meg nem is…
Nem volt szerencséje, mert bár 1952 és 1955 között 100 méter gyorson két, 200 méter gyorson három bajnoki ezüstérmet szerzett, sem az 1952-es helsinki, sem az 1956-os melbourne-i olimpián nem kapott lehetőséget a váltóban. Az 1954-es torinói Európa-bajnokságra elutazhatott, de csak a döntőbe jutásból vette ki a részét, a győzelmet hozó fináléban sem ő, sem Littomeritzky Mária nem ugrott a vízbe: az aranyérmet Gyenge Valéria, Sebő Ágota, Szőke Kató és Temes Judit kapta. (Szőke és Temes rápihenhetett a döntőre, az előfutamban pedig Sebő és Gyenge úszta a két legjobb időt a négyesből, így ők őrizték meg a helyüket.) Negyvenhat év után, 2000 decemberében Deutsch Tamás sportminiszter kárpótolta az egri Bitskey Aladár uszoda avatásán Gyergyák Magdát, aranyéremmel megörvendeztetve az akkor 67 éves egykori úszót, aki legszívesebben az 1954-es főiskolai vb-re emlékezett, amelyen aranyérmet (4 × 100 méter gyorsváltó) és harmadik helyet (100 méter gyors) szerzett.
Ő fedezte fel az olimpiai második Vermes Albánt
Pályafutása befejezése után, 1960-tól edzőként szolgálta Eger és az ország úszósportját, megannyi bajnokot nevelt, közülük is kiemelkedett Fodor Ágnes és Vermes Albán. Utóbbi – már a 100 és 200 méter mell csúcstartójaként, ötszörös bajnokként – 1978-tól az Újpest színeiben versenyzett, Fodor viszont hű maradt a városhoz: 1979 és 1981 között összesen kilenc egyéni bajnoki címet szerzett gyorson, illetve háton, 100 és 200 méteres hátúszásban indult az 1980-as moszkvai olimpián, de nem jutott be a döntőbe. Gyergyák Magda éppen ebben a sikeres időszakban, 1979-ben vesztette el férjét, a 200 méter mellen Eb-bronzérmes Utassy Sándort. Az edzői munkát megromlott egészségi állapota miatt 1988-ban fejezte be, de nem szakadt el az egri uszodától. Szintén válogatott úszó testvére, az 1957-től Ausztráliában, Brisbane-ben élő Károly halála megrendítette, néhány hónap múlva, 2003 márciusában ő is elhunyt.
Forrás
• Bakó Jenő – Serényi Péter: Hetvenöt év (Sportpropaganda, 1982)
• Arcanum Újságok
• olympedia.org