Rövid budapesti sportpályafutás olimpiai részvétellel
Tóth Géza a budapesti Műszaki Egyetemen 1928-ban vegyészmérnöki diplomát szerzett, majd a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen 1930-ban kémiából doktori címet nyert. Budapesti egyetemi évei alatt NTE színeiben tornázott. Legnagyobb sikereként a magyar férfi tornászcsapat tagjaként 1928-ban részt vehetett az amszterdami olimpián. Csapatban összetettben a tizedik helyet szerezte meg.
Pécsi évek
Élete legjelentősebb megmérettetése után 1930-ban visszaköltözött Pécsre, ahol nagy szerepet játszott a pécsi tornászélet elindításban. Átigazolt a Pécsi Atlétikai Clubba, ahol már nem csak a szerek világában jeleskedett, hanem a szervezési feladatokból is kivette a részét, és a Bőrgyári Torna Club (BTC) sporttevékenységéből sem maradhatott ki. Többek közt részt vett a turista szakosztály megalapításában.
Pécsi korszakának legnagyobb sportsikere az 1932-ben az országos vidék-bajnokságon megnyert férfi egyéni összetett bajnoki cím.
Vegyészként is maradandót alkotott
Vegyészként a pécsi egyetemen oktatott és 1934-től a Pécsi Bőrgyárban kapott állást. 1937-ben a gyár fővegyészévé, 1941-ben ügyvezető igazgatójává nevezték ki. A gyár államosítása után a bőr- és cipőgyár munkáját összehangoló Dunántúli Bőripari Központ műszaki vezetője lett. 1951-ben a kémiai tudományok doktora lett. 1956-ban a gyári munkástanács elnökének választották meg, ami miatt a forradalom leverése után visszaminősítették, és alacsonyabb munkakörbe került.
Számos eljárás és szabadalom kidolgozása révén a bőripari kémia elismert szaktekintélyének számított. 1977-ben megkapta az Edmund Stiasny-díjat, ami Nemzetközi Bőrvegyészek Uniójának legmagasabb elismerése.