Kezdeti sikerek
1989-ben kezdett kajakozni az Újpesti-Dózsában Nagy Katalin edzőnő vezetésével. Már ifjúsági korában részt vett a korosztályos világversenyeken, ahol 1995-ben egy világbajnoki ezüstöt és egy bronzot gyűjtött be, majd egy évre rá az Európa-bajnokságon egy aranyat, egy ezüstöt, és egy bronzérmet nyert.
Felnőttként 1997-ben mutatkozott be a nemzetközi porondon, ahol K–4 500 méteren egy ezüstöt szerzett. Rá egy évre az első hazai rendezésű világbajnokságon megismételte a 97-es produkciót, de egy évvel később már három számban indult, kettőben diadalmaskodott (K–4 200 és 500 m) és ötszáz párosban a harmadik helyet szerezte meg.
Nincs nélküle csapathajó
1999-től 2003-ig minden világversenyen tagja volt a páros és a négyes hajóegységeknek az olimpiai távon. 2001 és 2003 között sorozatban háromszor győzött állandó párjával, Bóta Kingával K–2 500 méteren és 1999 és 2003 között az olimpiai távú négyessel mind a négyszer elhódították a vb-aranyat. Éppen ezért fájó pont, hogy az olimpiákon három ezüstérem termett neki: 2000-ben Sydney-ben kettőt is szerzett – ötszáz párosban (Kovács Katalinnal) és a négyes tagjaként –, majd a következő athéni olimpián ismét másodikként ért célba a négyessel.
Pályafutását 2005 végén fejezte be, majd 2006-tól 12 éven át a Magyar Kajak-Kenu Szövetség marketing- és PR-menedzsere volt. Azóta esküvői szertartásvezetőként dolgozik.
„Az ezüstök közül a 2004-es athéni a legfájóbb. Kétezerben huszonkét évesen kajakozhattam az első olimpiámon úgy, hogy négy évvel korábban még ifiversenyző voltam – néhány év alatt hatalmasat léptem előre. Minden nehézség, a viszontagságos időjárási körülmények ellenére jó emlékeket őrzök Sydneyből. A Kovács Katival párosban szerzett második hely ráadásul megnyert ezüst volt, fél távnál még a középmezőnyben pilinckáztunk. Athénban viszont benne volt a lehetőség... Sokat sírtam a verseny után, és »csak ezüstéremként« tekintettem az eredményeimre. Ma már másként tekintek rájuk, abban pedig biztos vagyok, hogy más ember lettem azzal, hogy ezüst- és nem aranyérmes vagyok, nagy tanítás volt ez nekünk a sorstól” – foglalta össze pályafutását Szabó Szilvia.
“
„
