Vívás

Navarette
József

Navarrete József (1965. december 26., Santa Clara, Kuba ) olimpiai ezüstérmes, kétszeres világbajnok kardvívó, edző.

Születési hely
Santa Clara, Kuba
Születési idő
1965. dec. 26.
Becenév
Pepe
Olimpia
1
Világ­bajnokság
2
1
2
Európa-bajnokság
1

Családja

Édesapja kubai, aki Magyarországon szerzett mérnöki diplomát, a szerelmet is itt találta. A házaspárnak két gyereke született Kubában. Imre, az idősebb testvér a válás után Budapestre jöhetett, „Pepe” még négy évig maradt az édesapjával Kubában. Édesanyja csak 12 évesen tudta a másik fiát is Budapestre hozni, mert az apja ragaszkodott a gyerekhez. „Jóformán csak a számokat ismertem magyarul, a gyerekektől tanultam meg a nyelvet” - mesélte. Navarrete Kubában sprinter volt, az atlétikai pálya Budapesten viszont messze esett a lakásuktól. A vívóterem közel volt, és testvére már az Ú. Dózsába járt vívni. Mint a legtöbb fiúgyereket a kalandfilmek hősei kötötték le őket is, főként: Zorro és a Három testőr.... A filmek után a bátyjával eljátszották a főhős szerepeket. „Édesanyám örült a legjobban, amikor már egyesületnél kezdtünk vívni, mert így megkíméltük a konyhájában a kardokként használt fakanalait. Bár már korosztályos versenyeket nyertem, de nem vettem túl komolyan a vívást. Jakab Laci bácsi térített a jó útra. Azt mondta: „Pepe, elég volt a break-korszakból, feleslegesen töröd össze magad az aluljárókban, menj inkább vívni.” Igaza volt. Egy break forgás után súlyosan megsérültem, de a lábam helyrejött, és már nem volt kérdés, hogy a vívást választom.”

Edzői, egyesületei

Az edzői: Jakab László, a nevelőedzője, aki megszerettette vele a sportot, Körmöczi Csaba megtanította neki, hogy a vívás küzdősport, Bodoky Ákos, mint egy puzzle-ben, összerakta nála az addig tanultakat, s a keze alatt kezdtek jönni az eredmények, Zarándi Csabára maradt a „finom hangolás." 1977 és 1999 között volt az Ú. Dózsa, az UTE, majd az UTE-Dreher, később az UTE-Falcon versenyzője, később 1999-től 2000-ig a BSE vívója.

„Már általános iskolás koromban megfogalmazódott bennem, hogy világbajnok és olimpikon szeretnék lenni, de természetesen csak később hittem el, hogy akár valóra is válthatom az álmomat” – idézte fel.

1985-1992

Az 1985. évi anaheimi junior világbajnokságon hetedik lett. 1988-ban nyerte első csapatbajnoki címét, amit még három arany, négy ezüst és egy bronz követett, valamennyi az újpestiekkel. Élete egyetlen egyéni bajnoki érmét, bronzot, már a BSE színeiben érdemelte ki. Akkor, 1999-ben az elődöntőben a későbbi aranyérmes Borostól kapott ki (15:8). Első Világkupa döntőjét 1991-ben Orleansban megnyerte, többek közt a hazai kedvencet, a kétszeres olimpiai bajnok Jean-Francois Lamour-t is legyőzve. Pályája során összesen 38 alkalommal szerepelt Világkupa verseny döntőjében. 27 éves korában nem került be barcelonai olimpiára utazott válogatottba, pedig 1992-ben Világkupa versenyt is nyert és a lisszaboni Eb-n 5. lett.

„Ez a Navarrete olyan gyors, hogy bárkit körbe fut a páston!” - tartották róla még a rosszakarói is.

1993-ban bedobták a mélyvízbe

1993 telén Gödöllőn rendezték meg a kardvívó Bajnokcsapatok Európa Kupáját. A két nagy rivális az elődöntőben találkozott (UTE-Dréher-Bp. Honvéd Kim 9:3). Navarrete többek közt az olimpiai bajnok és világbajnok dr. Nébald Györgyöt is legyőzte (5:2). Az újpestiek a fináléban a Dinamo Kijevvel találkoztak, 9:5 után ölelhették magukhoz a kupát. Navarrete nem kis klasszisok ellen aratott fényes győzelmeket: Gutcejt 5:1, Pogoszov 5:1. Tavasszal OTP Bank Kupa Világkupa viadal és a két olaszon, Marinon (6:4, 5:1) és Casertán (6:4, 6:4) is átgázolt Navarretét csak Köves állította meg a döntőben (5:3, 6:4). 1993-ban az esseni világbajnokságon dobták be az igazi mélyvízbe és az újonc egyéniben remekül tartotta magát, pl. az orosz Pozdnyakovot is elintézte (5:1, 3:5, 6:5). A negyeddöntőben az olasz Terenzi állította meg (5:3, 2:5, 5:2), így ötödik lett. Az örökké mosolygós „Pepe” remekül beilleszkedett a válogatottba, ahol sikert sikerre halmozott. A negyeddöntőben a franciák ellen (9:6) két győzelem és egy vereség a neve mellett. Ugyancsak 9:6 a németek elleni elődöntő után is, Navarrete egy győzelemmel járult hozzá egy vereség mellett. Az olaszok elleni fináléban az olimpiai döntős Marinnal kezdett (5:2), Terenzi ellen ismét alul maradt (3:5), majd a záró mérkőzésén a los angeles-i olimpiai bajnok Scalzot tette boldogtalanná (5:4). Megsemmisítő 9:4 lett a vége, Magyarország világbajnok: dr. Abay Péter, Boros György, Köves Csaba, Navarrete József, Szabó Bence.

A sporttal kapcsolatos hitvallása

Küzdelem, barátság és kölcsönös tisztelet.

Stílusát az improvizáció, kiszámíthatatlanság jellemezte. Erősségei közé sorolta a védekezést, illetve a gyors támadásait. Az olasz Terenzire visszatérve, Navarretében az a sztori maradt meg róla, ami egyben megvilágítja sporttal kapcsolatos hitvallását is: „Egyszer egy Világkupa döntő versenyen Terenzivel álltunk egymással szemben, készülve a „rajta” -ra. Szúrós szemekkel méregettük egymást, a sisakon keresztül is érezni lehetett a feszültséget. Aztán egyszer csak mindketten egyszerre kezdtünk nevetni és ez egy jó percen keresztül tartott. Sem a bíró, sem a közönség nem értette a rendhagyó esetet, csak mi ketten tudtuk, hogy a kakaskodásunk mögött nem húzódik meg semmi komoly. A végén igaz, hogy ő nyert, de egy jót szórakoztunk! Ezt sosem felejtem el, hiszem a sport nem csak a küzdelemről és az ellenfelekről szól, hanem a barátságról és a kölcsönös tiszteletről is!”

Sérülései ellenére is eredményes maradt

Hüvelykujjsérülés miatt, majdnem abba kellett hagynia a vívást, illetve egy térdsérülés is megnehezítette a mindennapjait, de a céljai eléréséért megtanult együtt élni a fájdalommal. A már említettek mellett 1993-ban csak úgy szórta a jeles eredményeket. Egyéniben Padovában harmadik, a linzi Európa-bajnokságon 5., négyszer jutott be Világkupa versenyeken a döntőbe, a csapattal Bonnban első. Az 1994. évi athéni vb-n egyéniben 10., csapatban ezüstérmes lett. Az Eb-n ismét ötödik volt. Az 1995. évi hágai világbajnokságon csapatban bronzérmes, a budapesti Európa-bajnokságon ötödik. Az 1996. évi atlantai olimpián egyéniben negyedik, csapatban második helyezést ért el. A románok ellen 45:40, az elődöntőben a lengyelek ellen 45:33, majd a döntőben súlyos vereség az oroszoktól (25:45). A Köves-Szabó-Navarrete trió kilenc mérkőzéséből csak Köves nyert egyet, Kirijenko ellen (7:5). Egyéniben három győzelme után Navarretet kétszer 7:15 arányú vereség érte, a negyeddöntőben az orosz Pozdnyakovval, a 3. helyért a francia Touyaval szemben.

1997-2000

Az 1997. évi világbajnokságon Fokvárosban egyéniben 10., csapatban harmadik volt. Az 1998. évi Eb-n Plovdivban a dobogó harmadik fokára állhatott, ami az egyetlen egyéniben szerzett érme világversenyen. Az elődöntőben sajnos nem okozott fejfájást a későbbi Európa-bajnok lengyel Sobalanak (6:15). 1998-ban La Chaux-de-Fondsban a világbajnokságon csapatban aranyérmes lett. „Rangidősként az én feladatom volt összefogni a társakat. Nagyon együtt voltunk, ma csak aranyat nyerhettünk” - nyilatkozta. A 8 között a spanyolokat verték (45:39), de Navarretenek nem ment, Boros állt be a helyére. Az olaszok elleni elődöntő szorosabb volt (45:44). Navarrete visszaállt, de Ferjancsik vitte be a döntőbe a csapatot, a végén három tust kellett adnia, míg az ellenfelének egy is elég lett volna. A döntőben a világbajnoki címvédő franciáknak is meg kellett hajolniuk a magyarok előtt, akik 12:25-ről kezdték meg a visszakapaszkodást. Navarretet ismét Boros váltotta, Ferjancsik pedig ismét a megmentő szerepkörében tündökölt az utolsó csörtéjében is. 45:42-es győzelmet aratott a Ferjancsik, Boros, Navarrete, Nemcsik összetételű csapat. 1999-ben a szöuli, az 50. világbajnokságon a 32 között az orosz Froszin ütötte el a továbbjutástól Navarretet (12:15). A címvédő csapatnak csak egy öröme maradt, a 16 között Kanada ellen 45:25, de aztán mélyrepülés, a 8 között a németek (44:45), az 5.-8. helyért Ukrajna (43:45), a 7. helyért Olaszország ellen (37:45). Így zárult Navarrete pályafutása, mert 2000-ben, az olimpiai évben kurtán furcsán, de már nem kapott több lehetőséget a válogatottban.

Tanulmányai, edzői pályafutása

Bútorasztalosnak tanult a Kaesz Gyula Faipari Bútorasztalos Szakközépiskolában. Ez a szakma a mai napig a hobbija. 2001 - 2007: edző Gödöllőn, 2007 - 2012 a spanyol női kard válogatott szövetségi edzője, 2012-től a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen a Gödöllői Egyetemi Atlétikai Club vívószakosztályának vezetőedzője. 2017-2022: a junior válogatott edzője. 2021-ben felkérték a paralimpia kardszakág vezetőedzőjének. 2005-től a Nemzetközi Vívószövetség (FIE) által foglalkozott bíró volt a nemzetközi versenyeken.

Elismerései

Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (1996), A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (polgári tagozat) (2022).

Felhasznált irodalom

Hencsei Pál-Ivanics Tibor: Magyar vívók az olimpiai játékokon (2006), Jocha Károly: Siker vagy kudarc? (2007), Nemzeti Sport, hunfencing.hu, fie.org, arcanum.com.

Egyesületei

1977 — 1999
Újpesti Torna Egylet
Budapest
1999 — 2000
Budapest Sport Egyesület
Budapest

Eredményei

1993
Essen
Németország
Kard csapat
1
1996
Atlanta
Amerikai Egyesült Államok
XXVI. nyári olimpiai játékok
Kard csapat
2
1992
Liszabon
Portugália
Vívó-Európa-bajnokság
Kard egyéni
5
1993
Essen
Németország
Vívó-világbajnokság
Kard egyéni
5
1993
Linz
Ausztria
Vívó-Európa-bajnokság
Kard egyéni
5
1996
Atlanta
Amerikai Egyesült Államok
XXVI. nyári olimpiai játékok
Kard egyéni
4
1994
Athén
Görögország
Vívó-világbajnokság
Kard csapat
2
1995
Hága
Hollandia
Vívó-világbajnokság
Kard csapat
3
1997
Cape Town
Dél-Afrika
Vívó-világbajnokság
Kard csapat
3
1998
La Chaux-de-Fonds
Svájc
Vívó-világbajnokság
Kard csapat
1
1998
Plovdiv
Bulgária
Vívó-Európa-bajnokság
Kard egyéni
3
Összes eredmény