Öttusázástól a vívásig
Úszó-vízilabdázóként kezdte pályafutását a Központi Sport- és Ifjúsági Egyesületben (KSI), mások mellett Széles Sándor kezei alatt. Többek közt egy később olimpiai bajnokkal, Varga I. Zsolttal is együtt rótta a hosszokat. Kulcsár kisgyerek volt még, amikor szülei elváltak, és válogatott kosárlabdázó édesapja Svájcban telepedett le. Édesanyja 1980-ban ismerkedett meg az olimpiai bajnok öttusázóval, dr. Móna Istvánnal, aki a fiú nevelőapja lett. Dr. Mónának előző házasságából volt egy lánya, így háromgyerekes apaként hordta a saját csemetéjét, valamint Krisztiánt és a húgát az uszodába, majd a vívóterembe, ahol a két Kulcsár gyerek megragadt. Nevelőapja öttusázót szeretett volna faragni belőle, de mivel a futáshoz semmi affinitása nem volt, maradt a párbajtőrözés, amiben viszont tehetséget árult el. A Bp. Honvédban 1986-től Horváth Kornéltól kapta az alapokat, és Kulcsár egy évvel később már serdülő ob-t, majd 1988-ban kadet Eb-t nyert. Az életben jobb kézzel ír, a páston viszont bal kézzel forgatta a párbajtőrt. „Beszélj a bátyáddal, hátha tudná fogadni Vercelliben” – mondta dr. Móna, a nevelőapa Kulcsár Gábornak, az édesapának. Hősünk így a gimnázium (Kölcsey Ferenc Gimnázium) utolsó évét, mint magántanuló már Olaszországban töltötte, ahol a négyszeres olimpiai bajnok párbajtőröző nagybátyja - az akkor ott edzősködő Kulcsár Győző - vette kezelésbe.
„Marha colos, nagydarab, jó kötésű gyerek volt (…) A termetes mivoltához képest laza is, volt a víváshoz érzéke. A képlet így szólt: egy kosárlabda-válogatott fia, gömbérzék nélkül” - e szavakat nagybátyja mondta róla. Ő Porthos, alias Kulcsár Krisztián.
“„
1993-2000
1993-ban Buffaloban az Universiaden ezüst-hullás: egyéniben és csapatban is. 1995-ben a hágai világbajnokságon bronzérmes a csapattal, a fukuokai Universiaden aranyérmesek. 1995-ben a franciaországi Világkupán végig verte a mezőnyt, első lett. A következő évben Atlantában a pontszerző hatodik helyen zártak (Fekete Attila, Imre Géza, Kovács Iván). Kulcsár ebben az évben diplomázott közgazdászként. 1998-ban megnyerték a csapat világbajnokságot La Chaux-de-Fonds-ban, Plovdivban pedig az Európa-bajnokságot. A funchali Eb bronza egyéniben született (2000), a rengeteg korábbi csapatsiker után az első egyéni dobogó. Kulcsár csak úgy halmozta az egytalálatos sikereit: a 32 között a fehérorosz Pcsenyikin 14:12-nél már a győzelem kapujában állt, de a továbbjutó Kulcsár 15:14-el. A 16 között a spanyol Sepulvedára ugyanez a sors és a 15:14 várt. A 8 között a német Draenert ellen 9:9-nél lejárt a vívóidő. A hirtelen halálban az aranytalálat a higgadt Kulcsáré volt. Az elődöntőben az orosz Kolobkov állta útját (15:6), aki akkor még „csak” kétszeres világbajnok volt.
2001-2004
2001-ben Nimes-ből is világbajnokként térhetett haza a válogatottal. A 2004. évi athéni olimpián is ezüstérem a Boczkó, Imre, Kovács I., Kulcsár kvartett jutalma. A döntőben a franciák nyertek (43:32). Az utolsó csörtéig csak négy találattal vezettek a gallok. Ekkor Kulcsár állt fel az utolsó asszóra Fabrice Jeannet ellen, de nem tudta megtörni a döntőbeli nyeretlenségét (9:16). Időközben Kulcsár elvégezte a jogi egyetemet is, valamint háromszoros édesapa lett, és a CIB Bank projekfinanszirozási igazgatóságának főosztályvezetője.
Visszatérés a pástra (2006)
Athén után már nem kívánta tovább szolgálni az élsportot, de 2006 környékén az akkori szövetségi kapitány, Kulcsár Győző, valamint a társai rábírták a visszatérésre, ami remekül sikerült. 2007-ben a csapat Gentben Európa-bajnok, a szentpétervári vb-n bronzérmes. Mi több Kulcsár egyéni világbajnok lett, így 25 év után állt ismét magyar a dobogó tetején. Mesébe illik, ahogy eljutott odáig. A hét asszójából az első hatot egy találattal nyerte meg. Így következtek a győzelmei: 128 között Milolajczak (lengyel) 5:4, 64 között Kauter (svájci) 15:14, 32 között Verwiljen (holland) 14:13, 16 között Avgyejev (orosz) 15:14, 8 között Hvoroszt (ukrán) 9:8, az elődöntőben Confalonieri (olasz) 15:14. A döntő másként alakult, a Kulcsárnál 15 centivel alacsonyabb, izgő-mozgó francia Eric Boisse volt az ellenfél, aki belátta, hogy azon a napon Kulcsár ellen nem volt ellenszer (15:12). 2008 Eb-ezüst Kijevben, mint utóbb kiderült ez volt Kulcsár utolsó, 12. érme pályája során világversenyen. Következett a pekingi, a negyedik olimpiája, ami nem indult jól, világbajnokként a 16 közé jutásért 15:9-re kapott ki a kínai Lin Jien-csi-től. A csapattal a pontszerző, ötödik helyet szerezte meg társaival (Boczkó Gábor, Imre Géza, Kovács Iván).
Visszavonulása után is vívott
Visszavonult, de a pásttól nem távolodott el, sőt 2012-ben még magyar bajnok is lett egyéniben, akkor már a Vasas színeiben, bár pályafutása nagyobb részét a Bp. Honvédban töltötte. „Negyvenegy évesen szereztem első egyéni bajnoki címemet, de én későn érő típus vagyok, világbajnok is 36 évesen lettem” - utalt 2007. évi szentpétervári világbajnoki címére. Pályafutása során addig elért három ezüst és három bronz után lett egyéni magyar bajnok, a döntőben Szényi ellen győzve 12:11-re. Kulcsár 23 éven át indult magyar bajnokságokon, összesen 27 éremmel zárta szereplését, ebből 20 csapat érem, közülük 15 az arany.
Sportvezetői pályafutása
A budapesti olimpia elkötelezett támogatójaként 2006-ban kapcsolódott be a Budapesti Olimpiáért Mozgalom (BOM) irányításába, mint a civil szervezet egyik alelnöke, majd a BOM a Magyar Sportért Alapítvány egyik alapítója. Az Európai Vívó Szövetségben 2005-ben a propaganda, 2009-ben a végrehajtó bizottság tagja lett. 2008-ban beválasztották a Nemzetközi Vívó Szövetség versenyszabály bizottságába. 2010-től 2014-ig a Bizományi és Kereskedőház és Záloghitel Zrt. (BÁV) vezérigazgatójaként dolgozott, mely szervezet igazgatóságának azóta is tagja. Emellett a Magyar Vívószövetség elnökségében is aktív szerepet vállalt (2004-2012), 2013-ban pedig általános alelnökké választották, főként a nemzetközi ügyekkel foglalkozott. 2013 végén megkeresték a Nemzetközi Vívószövetségtől (FIE), hogy legyen a szervezet sportigazgatója. 2014-től áttette székhelyét Lausanne-ba, ahonnan három év múlva – összeegyeztethetetlenség miatt svájci állását feladva - tért haza, amikor 2017. május 2-án megválasztották a MOB elnökének 108-51 arányban az olimpiai bajnok tornász Borkai Zsolttal szemben. 2020 nyarán 2024. szeptemberig 103-3 arányban újraválasztották, mint egyedüli jelöltet. 2021. december 30-án rendkívüli közgyűlésen bizalmi szavazást kért maga ellen. A szavazást követően bejelentette, hogy 2022. január 31-ével lemond a MOB elnöki tisztségéről.
Elismerései
Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt (1992)
Honvédelemért kitüntetés II. osztály (1998)
Az év magyar csapatának tagja (1998)
Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (polgári tagozat) (2004)
Az év magyar vívója (2007)
Felhasznált irodalom
Hencsei Pál-Ivanics Tibor: Magyar vívók az olimpiai játékokon (2006),
Jocha Károly: Siker vagy kudarc? (2007),
Nemzeti Sport,
arcanum.com,
olimpia.hu.