Boczkó

Gábor Gyula

Boczkó Gábor Gyula gyermekkorában válogatott labdarúgó szeretett volna lenni. 1987-ben édesapja, aki szülővárosában a Tapolcai Bauxitbányász SE elnöke volt, hivatalból elment egy vívóversenyre, ahol a későbbi hétszeres világbajnok párbajtőrvívó Szalay Györgyi is szerepelt. Az akkor tíz éves Boczkó elkísérte édesapját, és magával ragadta a vívás látványossága, bár a szemében a focival nem vetekedhetett semmi. Ettől függetlenül megkezdte a vívóedzéseit Borosné Eitner Kingánál. Mivel a keszthelyi vendéglátóipari technikumba vették fel, Tapolca közelsége miatt a vívás mellé tette a voksát. Ekkor az osztálytársai „ajándékozták” meg a „Boczek” becenévvel. 1993 fordulópontot jelentett az életében, mivel a denveri kadét-vb-n a párbajtőr egyéniben ezüstérmes lett, miként a németországi junior Világkupa fordulóban is. Ezek a sikerek már éreztették vele, hogy nem szabad játéknak felfognia a vívást, akár komoly karrier is várhat rá. Ennek a gondolatnak az elmélyülésért sokat tettek az edzői: Borosné Eitner Kinga (1987–1997), Kopetka Béla (1997–1999), Kőrösi László (1999–2001), Kulcsár Győző (2001–2009), Dancsházy-Nagy Tamás (2009–2016). Bár öt mestere, de csak két klubja volt: Tapolca (1987–1997), Bp. Honvéd (19970ľ2016). Válogatott vívó lett, 1997-től tíz éven át. Később olimpiai bajnokká szeretett volna válni, végül olimpiai ezüsttel és bronzzal zárta kivételesen eredményes pályafutását.

Boczkó Gábor Gyula 1994-ben Mexikóvárosban a junior-világbajnokságon egyéniben első, a kadéteknél harmadik volt. Ekkor még Tapolcán edzett. A Tournaiban lezajlott 1996. évi junior-világbajnokságon az egyéniben ismét aranyérmes. Ebben az évben nem volt még húszéves, amikor a felnőtt-Eb-n is bemutatkozhatott, de a 32 között kiesett. A következő nagy ugrás 1997 volt, az Universiade ezüstérem a csapattal Cataniában, a gdanski Európa-bajnokságon pedig aranyérem egyéniben. 2000-ben megnyerte élete első egyéni magyar bajnoki címét, amit még további öt követett. Csapatban tizenhárom bajnoki arannyal rendelkezik. 2000-ben a Bp. Honvéddal második lett a párbajtőr Bajnokcsapatok Európa Kupájában, 2002-ben pedig a harmadik helyen végeztek. Egy fontos változás következett Boczkó pályáján, 2001-től már a négyszeres olimpiai bajnok párbajtőröző, Kulcsár Győzőtől vette az iskolát.

Élete legnagyobb értékű győzelmeinek tartja, hogy 2002-ben Moszkvában és 2003-ban Bourgesban az Európa-bajnokság egyéni döntőjében mindkétszer legyőzte Sydney olimpiai bajnokát, egyben az ötszörös világbajnok, Európa-bajnok orosz Pavel Kolobkovot és újabb egyéni Európa-bajnoki címeket szerzett. 2002-ben írta a Nemzeti Sport: „Nagynevű ellenfele elhúzott, 9:6-ra is vezetett. Ám Boczkó Gábor Gyula vérszemet kapott, egyenlített, 10:10-nél letelt a vívóidő. Jött a hirtelen halál, amikor ráadásul Kolobkov volt a kedvezményezett, azaz Boczkónak kellett tust adnia a győzelemhez. Ez meg is született, ám a zsűri érvénytelenítette. Boczkót nem zavarta meg a közjáték, újból talált – és ez már aranyat ért.” 2003-ban Boczkó 14:12-re nyerte a párviadalukat. „Boczek” már háromszoros Európa-bajnokként így értékelt: „A válogatóversenyek után lelkileg nagyon rossz állapotba kerültem, pszichológushoz kellett járnom, hogy összeszedjem magam. A döntőben talán az hozta meg a sikert, hogy egyetlen felesleges mozdulatot sem tettem.” Még egy érem abban az évben: a tegui Universiadén csapatban harmadik lett. Első világbajnokságán az egyes és a hármas számok üldözték: egyéniben a 31., csapatban a 13. helyen végzett.

Így érkezett el 2004, az athéni olimpia, ahol az egyéniben nem jutott a 16 közé, de a csapattal ezüstérmet szerzett (Kulcsár, Imre, Kovács). A negyeddöntőben Ukrajna ellen 38:34, Boczkó mindhárom mérkőzését nyerte. Az elődöntőben Oroszország sem bírt a magyarokkal (34:26), mint ahogy Kolobkov sem Boczkóval, 5:3-ra vesztett. A döntőben a franciák megint borsot törtek a magyarok orra alá (32:43), Boczkónak ezúttal nem sikerült meccset hoznia.

A 2005. évi Európa-bajnokságot Zalaegerszegen rendezték, a hazai közönségnek volt minek örülnie: a csapat (Imre, Fekete, Kovács) bronzérmes volt. Soha rosszabb éveket, mint a következő kettő, legalábbis ami az Európa-bajnokságokat illeti. 2006-ban Izmirben csapatban (Imre, Fekete, Kovács) aranyérmes lett. Júliusban megnyerte a 2005-2006. évi Világkupa-sorozatot. 2007-ben a genti Európa-bajnokságon csapatban (Imre, Kovács, Kulcsár) megvédték kontinenselsőségüket. A világbajnokságon csapatban (Imre, Kovács, Kulcsár) a dobogó harmadik fokára állhattak Szentpéterváron. Ebben az évben is első lett a Világkupa-sorozatban. Mi jellemezte Boczkó Gábor Gyula stílusát, mi volt az erőssége a páston? Az úgynevezett kupé (dobott szúrások) és a fless (lerohanó) támadás.

A 2008. évi Európa-bajnokságon Kijevben egyéniben a legjobb nyolc között esett ki. Csapatban viszont a szokott összeállításban (Imre, Kovács, Kulcsár) ezúttal is éremszerzők, a második helyen állhattak a dobogón. A pekingi olimpián negyedik helyezést ért el. „Boczek” előbb a hosszabbításban 11:10-re legyűrte a nyolc évvel azelőtt csapatban olimpiai bajnok olasz Rotát, majd 15:9-re lelépte a világranglista-vezető venezuelai Fernándezt, végül a négy közé jutásért csuklószúrásaival kergette ki a világból a lengyel Zawrotniakot (15:8). Francia színekben az egyéni és csapatvilágbajnok, csapatban olimpiai bajnok martinique-i Jeannet 15:12-re nyerte ellene az elődöntőt. A bronzmérkőzésen 7:7 után lejárt a vívóidő. Első asszójához hasonlóan az utolsón is a hosszabbítás döntött, a spanyol Abajo ellen nem Boczkó volt a kedvezményezett, kockáztatnia kellett, de találatot kapott a spanyoltól, aki addig sohasem győzte le (7:8). Csapatban (Imre, Kovács, Kulcsár) az ötödik helyre futottak be. Boczkó Gábor Gyula a 2009-es plovdivi Európa-bajnokságon egyéniben bronz-, csapatban (Imre, Rédli, Somfai) aranyérmet nyert. A világbajnokságon Antalyaban csapatban (Imre, Rédli, Somfai) ezüstérmet szerzett.

2010-ben Boczkó Gábor Gyula BEK-győztes lett a Bp. Honvéddal. A lipcsei Európa-bajnokságon egyéniben ezüst-, csapatban (Imre, Somfai, Pádár) aranyérmes lett. Ez volt a hetedik Európa-bajnoki elsősége (3 egyéni, 4 csapat), s egyben az utolsó is. 2010-ben egy hónappal a világbajnokság előtt a bal bokáján szalagszakadást szenvedett. Ennek ellenére a párizsi világbajnokságon egyéniben és csapatban (Imre, Rédli, Somfai) is bronzérmes lett. A 2011. évi sheffieldi Európa-bajnokságon csapatban (Imre, Rédli, Somfai) ezüstérmes volt. A cataniai világbajnokságon csapatban (Imre, Somfai, Szényi) a második helyen végeztek. 2012-ben Kijevben a világbajnokságon a csapat (Imre, Rédli, Somfai) bronzérmes lett, a legnanoi Európa-bajnokságon pedig ismét ezüstérmet nyertek (Imre, Somfai, Szényi). A rotáció miatt 2012-ben a férfi-párbajtőrcsapat nem szerepelt az olimpia programján, ezért csak egyéniben lehetett kijutni. Ez Imrének sikerült. Pedig vívótudása alapján Boczkónak is egyértelműen ott lett volna a helye, de sokszor pech áldozata lett. Katarban például agyrázkódást követően is eljutott a legjobb tizenhat közé, ahol úgy vesztett, hogy amennyiben ő adja az utolsó találatot, azzal kijutott volna Londonba.

A 2013. évi zágrábi Európa-bajnokságon csapatban (Rédli, Imre, Szényi) sorozatban harmadik ezüstérmét nyerte meg. A Budapesten rendezett 2013. évi vb-n a lengyelek elleni elődöntőben Boczkó megint hozta az utolsó mérkőzést és ezzel a döntőbejutást (43:39). Hat év szünet után Magyarország világbajnok lett az Imre Géza, Rédli András, Szényi Péter alkotta csapattal az ukránokat legyőzve. Az egyéni versenyben ötödik volt. 2013-ban egy eséstől szakadtak el a jobb vállában a szalagok, egy év kellett a teljes gyógyuláshoz. 2015-ben az Európa-bajnokságon bronzérmes lett Montreux-ban. A riói olimpián egyéniben a nyolcaddöntőben búcsúzott, miután Imre Gézától kapott ki 15:8-ra. Csapatban viszont (Imre, Rédli, Somfai) bronzérmet szerzett és ezzel az éremmel, a felnőttvilágversenyeken elért huszonnegyedikkel zárta az éremszüretet.

Felesége Hornyák Ágnes válogatott kézilabdázó, gyermekük Áron (2013). A Szent István Egyetemen közgazdászként végzett (2003), a Testnevelési főiskolán szakedzői oklevelet szerzett (2020), a szakedző mesterszakot 2022-ben fejezte be. A Magyar Vívó Szövetségnél betöltött tisztségei: marketingigazgató, főtitkár, sportigazgató, szövetségi kapitány (2022-től). 2017-től az Európai Vívószövetség végrehajtó bizottságának tagja, 2021-ben újra beválasztották.

• Az év magyar junior vívója (1996) • Kiváló ifjúsági sportoló (1997) • A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (polgári tagozat) (2004) • Az Év magyar vívója (2002, 2008, 2010, 2013) • Magyar Fair Play-díj (2011), 2010-ben a párizsi világbajnokság elődöntőjében az egyik akciónál együttes találat született, a zsűri megadta mindkét találatot. Boczkó bemondta, hogy magát találta el, s nem kérte a pontot. • A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2016)

• Hencsei Pál – Ivanics Tibor: Magyar vívók az olimpiai játékokon (2006) • Jocha Károly: Siker vagy kudarc? (2007) • hunfencing.hu • fie.org • arcanum.com