Nehéz kezdetek
Édesapja dr. Dani Pál ügyvéd volt. A család 1920 októberében került Magyarországra. 1921-ben telepedtek le Kunszentmártonban. A vívást Aradon kezdte tanulni iskolai vívás keretében. Mestere az olasz Peregrini balkezessége miatt ügyetlennek tartotta, és át akarta szoktatni a jobbkezes vívásra. Azt jósolta neki, hogy sohasem lesz belőle jó vívó. A Kunszentmártoni Torna Egylet 1926-ban alakította vívó szakosztályát, melynek tagja, sőt büszkesége lett.
Első magyar női tőrvívó bajnok
Vívótudásának fejlesztésére Bécsben és Rómában is megfordult. Immár a Honvéd Tiszti Vívó Klub színeiben 1928-ban veretlenül megnyerte az elsőízben kiírt országos női tőrvívó bajnokságot. Ugyanebben az évben az amszterdami olimpián a női tőrvívásban bejutott a döntőbe, ahol a hatodik helyen végzett. A következő évben ismét magyar bajnok lett és az Európa-bajnokságon Nápolyban tőr egyéniben 3. helyezést ért el.
1932-ben mint a MAC versenyzője indult a Los Angeles-i olimpián, de ezúttal nem sikerült a döntőbe kerülnie. A magyar tőrcsapat tagjaként 1933-ban Budapesten és 1934-ben Varsóban is Európai bajnoki címet szerzett. Higgadtsága, nyugalma, hidegvére miatt a Flegma Baba becenevet kapta. Összesen tízszer volt a magyar válogatott tagja 1928 és 1934 között. Az aktív sportolást 1938-ban fejezte be.
A vívás utáni évek és emlékezete
A budapesti Iparművészeti Főiskolán szerzett diplomát. 1938-ban férjhez ment a görög Konstantin Katszioulosz-hoz és az 1940-es évek elejétől Görögországban élt. Rövid ideig Görög Vívó Szövetség elnöke is volt.
2008-ban róla nevezték el Kunszentmártonban a Városi Sportcsarnokot. Az Arad közelében született bajnoknő az első világháború után, szüleivel került a városba. Egykori lakóházának falán emléktábla került elhelyezésre, a sportcsarnok előterében pedig dombormű emlékezik a bajnoknőre.