Bogen

Erna

Édesapja Bogen Albert (1931-től Bogáthy Albert), vívómester, osztrák színekben olimpiai 2. helyezett (1912: kardcsapat), 1928-ban már a magyar párbajtőrcsapatban versenyzett az olimpián. Anyja Geyer Augusta. Férje: Gerevich Aladár (1910. március 16. Jászberény-1991. május 15.) vívó, edző, hétszeres olimpiai bajnok kardvívó. A Los Angeles-i olimpiára tartva a hosszú hajóút alatt ismerkedtek össze, s ebből a kapcsolatból szerelem szövődött. Az olimpiáról mindketten éremmel tértek haza és 1938-ban házasságot kötöttek, mely 53 év után, Gerevich történt halálával ért véget (1991). Fiaik: Gerevich György (1946- 2008. augusztus 2.) vívó, mesteredző és Gerevich Pál (1948. augusztus 10. Budapest - ) világbajnok kardvívó.

Tőrvívásban olimpiai 3. (1932: egyéni), 1928 helyezetlen, világbajnok (1937: csapat); háromszoros Európa-bajnok (1933, 1934, 1935: csapat), háromszoros Eb 2. (1931, 1933: egyéni; 1936: csapat) 16-szoros magyar bajnok (1929, 1930, 1931, 1932, 1933, 1934, 1935, 1938, 1939, 1941, 1943, 1944: egyéni; 1940, 1943, 1944, 1952: csapat). További érmes helyezései a magyar bajnokságokon: 1928: OB 2., 1937: OB 3. Az Országos Tiszti Tudományos és Kaszinó Egylet (OTTKE, 1926–1928), a Honvéd Tiszti Vívó Club (1928–1930 és 1937–1944), a BEAC (1931–1936), a Csepeli MTK (1945–1949), a Budapesti Vörös Meteor tőrvívója (1950–1952). Mestere Schlotzer Gáspár.

Bogen Erna már az 1920-as évek közepén „allround hölgysportoló” volt, korcsolyázott, úszott, majd vívott. 1927. áprilisban a Magyar Női Vívó Club országos versenyén megszerezte az első helyet. 1928-ban az első bajnoki tőrversenyen Dany Margit (Dany Baba) győzött, Bogen Erna és Elek Ilona (Elek Csibi) előtt. A verseny érdekessége, hogy az első három helyen végzett hölgy balkezes volt! Az MVSZ először az amszterdami olimpia előtt írt ki válogatóversenyt nőknek is. Az eredmények alapján Magyarországot a bajnok Dany Margit, a 2. Bogen Erna és a párizsi olimpiai 6., a valaha volt első olimpiai helyezett magyar női sportoló, Tary Gizella képviselhette.

Az amszterdami olimpián az elődöntőben Bogen Erna mindössze egy győzelmet ért el, így helyezetlenül zárt. Ezen az olimpián indult az apja is , Bogen Albert a párbajtőrcsapattal. szintén helyezetlen. 1929-ben Dany és Elek Ilona társaságában Bogen Erna is részt vehetett a nápolyi Európa-bajnokságon, ahol először rendezték meg a női tőr egyéni versenyszámot. A 3. helyre Dany érkezett, az önköltségen indult Elek az 5., Bogen pedig a 7. lett. Az Eb után szervezték meg a második magyar bajnokságot, ahol Bogen megszerezte első bajnoki címét. Ezzel elképesztő sorozat kezdődött: 1929-től 1944-ig (!) csak háromszor nem nyerte meg a bajnokságot (egyszer azért, mert sérülése miatt el sem indult…).

1931-ben Bécsben az Eb-n Bogen (édesapja névváltoztatása után 1931-től Bogáthy ill. Bogáthy-Bogen néven is versenyzett) csak a két évvel korábbi bajnok német Mayertől szenvedett vereséget, így megszerezte első Európa-bajnoki ezüstérmét! 1932-ben a Los Angeles-i olimpiai csapatba két hölgy került: Bogáthy és Dany. A döntőben megszületett a nagy szenzáció: Bogáthy legyőzte a veretlen és verhetetlennek tartott Mayert is (5:4). Az élen az a két versenyző végzett, az osztrák Preis és az angol Guinness, aki megverte Bogáthyt, aki így megszerezte első és egyetlen olimpiai (bronz)érmét, ezzel ő az első magyar nő, aki az olimpiai játékokon érmes!

A budapesti Európa-bajnokságon, 1933-ban az egyéni mellett már csapatbajnokságot is rendeztek. A magyaroknak a döntőbe jutásért Dánia jutott, és sima 11:5-tel búcsúztatták a címvédőt. A hármas döntőben Magyarország óriási fölénnyel verte Ausztriát (12:4; Bogáthy-Bogen 2 győzelem) és ugyanilyen arányban Angliát (Bogáthy-Bogen 2 győzelem). Magyarország először nyerte meg a női tőrcsapat Európa-bajnokságot. A magyar vívónők közül négyen is finálét vívtak, közülük Bogáthy-Bogen szerepelt a legjobban, a 2. helyen végzett a brit Neligan mögött. A varsói Eb-n, 1934-ben a női csapatversenyben csak öt nemzet nevezett, ezért valamennyi csapat vívott valamennyivel. A magyarok nagy formában szerepeltek. Lengyelországot 9:0-ra lépték le, Németország 9:2-ig (Bogáthy-Bogen 2 győzelem) állt ellen, Olaszország 11:3 (Bogáthy-Bogen 3 győzelem) után adta fel. Az Anglia elleni sorsdöntő mérkőzésnek 9:5 lett a vége (Bogáthy-Bogen 3 győzelem). Ezzel Magyarország megvédte Európa-bajnoki címét. A nyolcas döntőbe három magyar hölgy jutott. Négyes holtverseny után Elek Ilona nyert, Bogáthy-Bogen az 5. helyen végzett.

A lausanne-i Eb-n, 1935-ben tovább folytatódott a magyar hölgyek diadalmenete. A selejtezőben Franciaország volt az első ellenfél (11:5; Bogáthy-Bogen 3 győzelem). A négyes döntőben Anglia ellen 10:6-os győzelem született (Bogáthy-Bogen 2 győzelem), majd egy szoros mérkőzés Ausztria ellen (9:7; Bogáthy-Bogen 1 győzelem). Ekkor váratlan fordulat történt: Németország 9:7-re legyőzte Magyarországot (Bogáthy-Bogen 1 győzelem). Az Eb-k történetében először három csapat is 2-2 győzelemmel állt az élen: újabb körvívás döntött. Bogáthy-Bogen addig nagyon rosszul „muzsikált”, az osztrákok és a németek ellen az „alapszakaszban” csak 1-1 győzelmet szerzett. A ráadásban azonban mind Németország (11:5), mind Ausztria ellen (9:4) 3-3 sikert jegyzett. A megismételt csatából ezúttal is Magyarország került ki győztesen, Bogáthy-Bogen Erna mindhárom Európa-bajnok csapatban szerepelt! Az egyéniken is a döntőbe került, de ott csak a 9. helyet sikerült megszereznie.

A berlini olimpia évében, 1936-ban is megrendezték a női tőr csapatok Európa-bajnokságát, akkor San Remoban. Az 1. fordulóban Magyarország 14:2-re kiütötte a házigazda Olaszországot (Bogáthy-Bogen 4 győzelem), majd szorosabb mérkőzésen 10:6-ra verte Ausztriát (Bogáthy-Bogen 3 győzelem). A másik oldalon Preis valamennyi magyart legyőzte! A döntőben Németországgal 8:8-ra végeztek (Bogáthy-Bogen 1 győzelem), a tusarány azonban a németeknek kedvezett, így az utolsó Eb-n megszakadt a csapat bajnoki sorozata, ezüstérmet vehettek át. A berlini olimpián a Német Sport Háza (Haus des Deutschen Sports) üvegfalú kupolacsarnokában bonyolították le a vívóversenyeket. 42 hölgy indult egyéniben, köztük Mayer, az 1928. évi és Preis, az 1932. évi bajnoknő. Mindkettőjüknek zsidó származását is megbocsátották a „fajtiszta” rendezők, hogy német vagy esetleg Preis révén osztrák (Berlinben született, de osztrák színekben versenyzett) aranyéremnek örülhessenek. A 2. fordulóból Bogáthy-Bogen nem jutott az elődöntőbe. Miután Preis legyőzte Mayert, kikaparta az olimpiai bajnoki címet Elek Ilonának. A játékok történetében az 1936. évi berlini játékok volt az első, ahol a magyar vívósport Elek és a két kardszám révén három olimpiai aranyérmet szerzett.

1937-ben a párizsi vb-n, a szakág történetének első világbajnokságán a csapatviadal első fordulójában Magyarország 9:2-vel nyitott Belgium ellen (Bogáthy-Bogen 3 győzelem). A négyes döntőben Dánia ellen 11:5-re, Anglia ellen 14:2-re győzött a magyar hölgykoszorú, mindkétszer Bogáthy-Bogen nélkül. A Németország elleni döntőben sikerült a visszavágás az utolsó Eb-kudarcért (9:7) (Bogáthy-Bogen 1 győzelem). Az egyéni versenyben Bogáthy-Bogen nem került a döntőbe. Bogáthy-Bogen 1942-ig szerepelt a magyar válogatottban, utolsó egyéni bajnoki címét 1944-ben szerezte, de még 1952-ben is magyar bajnok lett a csapatversenyben. Akkor, 46 éves korában, 16 magyar bajnoki arannyal a tarsolyában vonult vissza.

Emlékezet: Gerevich Aladár és Bogáthy-Bogen Erna Budapesten, az I. kerületben (Attila út 39.) lakott, egykori lakhelyüket 2010-től emléktábla jelöli. Elismerés: Toldi Miklós Érdemérem (ezüst, 1938).

Kozák Péter https://www.nevpont.hu/palyakep/bogen-erna-c4479 (ott teljes forrásmegjelöléssel), Hencsei Pál-Ivanics Tibor: Magyar vívók az olimpiai játékokon (2006), Vívó Híradó, Nemzeti Sport, Népsport, fie.org, arcanum.com.