Mellúszó specialista
Kunsági György 1947-ben a Ferencvárosi Torna Clubban kezdett úszni, az első edzője Bojtos Sándor volt. A klubban folytatta az ÉDOSZ és a Kinizsi-korszakban is. Eredményei gyorsan nyilvánvalóvá tették, hogy ő lehet a jövő nagy mellúszója, sorra nyerte az ifjúsági bajnokságokat és döntötte az ifjúsági rekordokat. 1953-ban megszerezte első felnőtt magyar bajnoki címét a Bp. Kinizsi 4 × 100 méteres férfi vegyes váltójának mellúszó tagjaként. 1954-ben a budapesti főiskolai világbajnokságon hatodik helyezést ért el a 200 méteres mellúszásban, majd megkapta a katonai behívóját, és az év végén, nem is oly nagy meglepetésre a Bp. Honvédba igazolt, ott versenyzett tovább. Ráadásul az úszás mellett a vízilabdázásba is belekóstolt. Eredményei javultak, 1957-ben 200 mellen országos rekordot úszott, a válogatottban mégsem vették számításba. Nem tudni, ezért vagy másért, ám tény, hogy 1958 elején újra az FTC-be kérte az átigazolását, amit végül engedélyeztek, így az 1958-as Európa-bajnokságra már az FTC sportolójaként készült fel. A felkészülés állomása volt a két újabb felnőtt országos bajnoki címe, az eredménye pedig a budapesti Európa-bajnokságon elért ezüstérme a férfi 4 × 100-as vegyes váltóval Magyar László, Tumpek György és Dobai Gyula társaságában.
1959-ben újra váltott, a Fradiból a Vasasba igazolt, további bajnoki címeit már ott szerezte, és az ő színeikben jutott ki az 1960-as római olimpiára is, ahol azonban sem a 200 méteres mellúszásban, sem a magyar 4 × 100 méteres váltóval nem sikerült a döntőbe jutnia. Sportolói pályafutása során 100 méteres mellúszásban egyszer, 200 méteren pedig háromszor nyert magyar bajnokságot. Egyesületei 4 × 100 méteres vegyes váltóival további három bajnoki aranyérmet szerzett.
Vízilabda és ügető
A hatvanas évek elején a sportolói fókuszt az úszásról a vízilabdára helyezte, erőssége lett a Vasas pólócsapatának egészen 1965-ig; 1961-ben Magyar Népköztársasági Kupát nyert. 1967-től edzőként dolgozott, emellett nevével egyre gyakrabban lehetett találkozni az ügetőn, hiszen amatőrként lelkes résztvevője volt a versenyeknek. A vízilabdához sem lett hűtlen, 1969-ben a GANZ Villamosság másodosztályú, majd 1970-től 1971-ig a Budapesti Építők ugyancsak másodosztályú csapatában pólózott.
Forrás
• www.olympedia.org
• www.arcanum.hu
• https://www.facebook.com/fradimuzeum
• Kozák Péter: Ki kicsoda a magyar sportéletben? Sportolók, edzők, sportvezetők, sportújságírók, sportorvosok, sportszakemberek. I. kötet I–R (Szekszárd, 1994)