Kezdetek
Kézdi Réka fejlődési rendellenességgel született. Orvosi javaslatra már 2 éves korától úszni vitték a szülei, Málnai István kezei alá került. Általános iskolába a Mozgásjavítóba járt, ahol Varjasi Edit vette szárnyai alá, innentől paraúszóként versenyezni jár. Azonban fogyatékossága miatt több műtéti beavatkozásra is szüksége volt, amputálni kellett jobb, donga lábát, majd egy gerinc és később egy szívműtéten is átesett. Ezek miatt parkolópályára került a sport, az úszás. Idővel más sportágakba kóstolt be, országos bajnoki címmel rendelkezik asztaliteniszben és vitorlázásban is, de a szíve visszahúzta a medencébe.
Nemzetközi porondon
Újrakezdte az edzéseket, de a versenyzésre eleinte nem gondolt. Málnai István „rugdosta ki” az első nemzetközi megmérettetésére, mondván, nincs elég váltótag. Strandfürdőruhában úszott, elmondása szerint egész jó időt, amivel lehet kezdeni valamit. A Magyarovits Zoltán és Szabó Álmos edzőpárossal készült fel a londoni paralimpiára, ahol az S5-ös kategóriában 7. és 8. helyet ér el, előbbit 50 pillangón, utóbbit 200 gyorson. 2010 és 2016 között számtalan nemzetközi versenyen elindult és ért el döntős helyezéseket. Ezek közül kiemelendő a 2011-es Európa-bajnokság, ahol 50 méteren a váltóval a 2. helyet szerezték meg Zámbó Diánával, Ráczkó Gittával és Engelhardt Katalinnal közösen.
Világcsúcs majd Rio
Az edzéseket Szabó Álmossal folytatta, gőzerővel készültek a riói paralimpiára. Edzője javaslatára nem csak paralimpiai versenyszámokban úszott, így többször is medencébe ugrott 100 pillangón is. Ebben a versenyszámban háromszor döntötte meg a világcsúcsot, a mai napig fennálló rekordot (1:44.55) 2015-ben úszta, egy berlini paraúszó bajnokságon. 2015 volt a siker éve, ugyanis a Glasgow-i világbajnokságon 200 gyorson, 100 gyorson és 50 pillangón is döntőbe került, utóbbiban pedig a 3. helyen végzett. Jól indult a 2016-os év is, ugyanis az Európa-bajnokságon bronzérmesek lettek a váltóval gyorson. Ezután nagy reményekkel érkezett a riói paralimpiára, ahol fő számában, az 50 pillangón összesen 8 századmásodperccel maradt le a dobogóról. Nagyon megviselte lelkileg ez az eredmény, hazaérve abbahagyta a versenysportot. Helyezéséért Magyar Ezüst érdemkereszt polgári tagozatában részesült.
Edzőképzés, irány a Mozgásjavító
Sportolói karrierje mellett figyelmet fordított a tanulmányaira is, 2013-ban elvégzett egy edzőképzést, bár eleinte azzal a céllal, hogy jobban átlássa az edzések felépítését. Rio után elhívták az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karára előadni. Ott találkozott Bartoss Adéllal, aki meghívta a Mozgásjavítóba edzősködni. A kezdetekben csak mint megfigyelő vett részt az órákon, idővel kapott egy-egy tanítványt a keze alá, ez után kérték fel, hogy legyen úszóedző az iskolában. A mai napig ott tanít úszást a gyerekeknek. Sokan érkeznek hozzá, ugyanis a Komjádiban híre ment annak, hogy mozgássérült fiataloknak tart edzést, így egyre több szülő keresi fel.