Családi befolyás
Diszméliának nevezett születési rendellenességgel jött világra, jobb karja nem fejlődött ki teljesen. Az úszással 2008-ban, hatévesen találkozott először. Bátyja, Konkoly József hatására került az uszoda közelébe, aki asztmája miatt orvosi javaslatra kezdett úszni. Zsófi észrevette, hogy az edzésen lufival jutalmazták azokat, akik ügyesek voltak az adott napon, így elhatározta, hogy ő is úszni szeretne, hogy kaphasson lufit, ahogy a többiek.
Választás a sportok között
Körülbelül négy évvel azután, hogy megtanult úszni, bele is csöppent a parasport világába és elindult egy országos versenyen. Kezdetben az úszás mellett teniszezett is, de később mégis az uszoda mellett döntött, mert szerette volna elkerülni az egyoldalú sport okozta egészségügyi hatásokat, valamint az úszás közelebb állt a szívéhez és több lehetőséget látott benne. Szülei kezdetektől fogva támogatták sportolói karrierjét. Gyerekként mindennap vitték edzésekre, reggelit és ebédet készítettek számára, valamint a logisztikai segítségen kívül, lelkileg is mindig számíthatott rájuk. Sportos életvitelükkel pedig példát mutattak számára.
Meghatározó emlék
2012-ben, tízévesen látta először a nyári paralimpiai játékokat, ahol lenyűgözte Sors Tamás sikere, ekkor határozta el, hogy egyszer ő is paralimpiai bajnok szeretne lenni. Négy évvel ezután érte el első nemzetközi sikereit. A Funchalban rendezett paraúszó Európa-bajnokságról három bronzéremmel térhetett haza. 100 méteres hátúszásban, 400 méteres gyorsúszásban és 4x100 méteres gyors váltó tagjaként szintén dobogóra állhatott. Néhány hónappal az első meghatározó sikerek után következett a riói paralimpia, ahol ott volt a magyar csapat tagjai között. Nem is sejtette, hogy már a 2016-os játékokon paralimpiai éremmel fog gazdagodni. Erre a szereplésre egy ajándékként tekint. 100 méteres pillangóúszásban sikerült kiharcolnia a bronzérmet hatalmas hajrá után, negyedikként célba érő ellenfele csupán egy századdal maradt le tőle.
Új edző, új közeg
Tizennégy évesen következett egy váltás az életében, korábbi edzőjétől Szamek Katalintól Jancsik Árpádhoz került. Eleinte nem volt könnyű megszoknia az új közeget, de hamar beilleszkedett a csapatba. 2017 decemberében megszerezte első világbajnoki bronzérmét Mexikóvárosban. 100 méteres hátúszásban csapott harmadikként célba. 2018-ban gyarapította Európa-bajnoki bronzérmeinek számát, 400 méteres gyorsúszásban szerezte meg a harmadik helyet Dublinban. 2020 márciusában az épekkel együtt rendezett országos bajnokságon négy év után először sikerült javítania időeredményein, ez hatalmas löketet adott neki a további versenyekhez. 2020-ban három számban is Európa-bajnok lett Madeirán. 200 méteres vegyes, 100 méteres pillangó és 400 méteres gyorsúszásban utasította maga mögé a mezőnyt.
Hátrányból előny
A 2020-as paralimpiai játékok elhalasztását igyekezett saját előnyére fordítani, ekkor kezdett el dietetikusával együtt dolgozni és a táplálkozását a versenysporthoz alakította, valamint nagy hangsúlyt fektetett a szárazföldi edzésekre is. 2021 tavaszán a paralimpia mellett az érettségire is készült és a sok teendő ellenére élvezte ezt az időszakot, és úgy érezte, hogy erre a versenyre sikerült tudatosan mindent felépítenie. A felkészülést tovább nehezítette részleges bokaszalagszakadása, melyet egy esés miatt szerzett. Mindezek ellenére Tokióban remekül szerepelt, megszerezte élete első paralimpiai bajnoki címét 100 méteres pillangóúszásban és emellett kétszer állhatott a dobogó második fokéra 400 méteres gyorson és 200 méteres vegyesen való szereplése miatt. A világbajnoki cím sem váratott sokáig magára, 2022-ben Madeirán 100 méteres pillangón és 200 méteres vegyesen is aranyérmet szerzett, valamint 200 méteres gyorson egy ezüsttel lett gazdagabb.
Kiérdemelt díjak, elismerések
2016-ban első paralimpiai szereplését követően megkapta a Magyar Bronz Érdemkeresztet. 2021-ben pedig paralimpiai bajnoki címével kiérdemelte a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét is. Ezt követte 2022-ben az Ifjúsági Tüke-díj, melyet pécsi polgárok szavazata alapján olyanok kaphatnak meg, akik tevékenységükkel a város fejlődését segítik. Nagyon büszke erre a kitüntetésre, melyet rendkívül fiatalon vehetett át.
Élete a sport mellett
Jövőbeli célok
Konkoly Zsófia sport karrierje mellett a Pécsi Tudományegyetem hallgatója, ahol szociális munkás szakon tanul. Ahogy az úszásban úgy a tanulmányokban is követte testvére példáját, aki szintén ezt a képzést választotta. A családi minta nem csak testvére, hanem édesanyja által is adott volt, hiszen ő is ezen a területen helyezkedett el. Az egyetemi teendőket és a sportot megtanulta összeegyeztetni. Úgy gondolja, hogy a legfontosabb, hogy az ember élvezze, amit csinál és megtalálja, hogy mit szeret az általa választott sportágban vagy tevékenységben, így motivációvesztés esetén mindig lesz mihez visszatérnie. A sport mellett igyekszik sok időt tölteni a családjával és a barátaival is, kikapcsolódásképp pedig sokat sétál két kutyájával. Rövidtávú céljai közt szerepel a 2023-as világbajnokság és a 2024-es párizsi paralimpia, ahol szeretett volna az eddigiekhez hasonlóan jó időket úszni és minél jobb eredménnyel hazatérni.
Irány Párizs
Jobban nem is kezdődhetett volna a párizsi paralimpia úszóviadala: Konkoly Zsófia 400 gyorson aranyérmet nyert – éppenséggel úgy, hogy visszavágott tokiói legyőzőjének, az ausztrál Lakeisha Pattersonnak. Ezt követően 100 háton kilencedik lett, majd a (SM9) női 200 m vegyes döntőjében pécsi úszó elképesztő tempót diktálva, 2:33.31-es időeredménnyel ért célba és szerzett újabb paralimpiai aranyérmet. "A 400 méteres gyorsúszás döntője után is elmondtam, hatalmas kő esett le a szívemről, hiszen nagy megkönnyebbülés volt, hogy már az első nap után biztos lehettem abban: nem távozom aranyérem nélkül Párizsból! Ez azért is nagy dolog volt számomra, hiszen az első számban nem is számítottam aranyéremre”. De ezzel a sikersorozat nem ért végett. A pécsi úszó ismételten tarolt Párizsban, hiszen az (S9) női 100 m pillangó számban megszerezte harmadik érmét, ami ezúttal egy ezüstérem. A magyar delegáció egyik, ha nem a legsikeresebb sportolója 1:06.79-es időeredménnyel ért célba. Az ekkor 22 éves pécsi versenyző pályafutása harmadik paralimpiáján a hetedik dobogós helyét gyűjtötte be, eddig 3 arany, 3 ezüst és 1 bronz a mérlege.
„Felnéztem, biztos akartam lenni benne, hogy tényleg én vagyok az első, nem csak valami elírás vagy valakit nem vettem észre. Nagyon boldog voltam, amikor megláttam, hogy tényleg én értem be először." nyilatkozta a 400 méter gyorsúszás S9-es kategóriában aranyérmes Konkoly Zsófia.
“
„