Újoncként nyert vb-érem
„Hétévesen, a londoni olimpiát nézve figyeltem fel az öttusára, és megtetszett a sportág. Különösen a lovaglás és a vívás, és az egésznek a sokszínűsége ragadott magával” – mesélt a kezdetekről Bauer Blanka, aki nemsokára a KSI öttusaszakosztályában ismerkedett meg az egyes tusákkal.
Még ifjúsági korúként, 18 évesen robbant be a felnőttmezőnybe, amikor az angliai Bath-ban rendezett világbajnokságon harmadik lett a magyar csapattal. Első világbajnokságán remek kombinált számos teljesítményével döntőbe jutott (a négy lövészettel tarkított 5×600 méteres futásban 10:38.08-at ért el, ami akkoriban világcsúcsnak számított), és a fináléban a 16. helyen végzett. Ezt követően célba vette a párizsi olimpiát, de nem sikerült kvótát szereznie. Az olimpia előtti kínai világbajnokságon egyéniben 10., csapatban aranyérmes lett.
Az akadályok sem jelentettek akadályt
A 2025-ös Európa-bajnokságon lovaglás helyett már az akadályverseny (OCR) szerepelt a programban.
„Sajnáltam, hogy már nincs lovaglás, hiszen én főleg ezért szerettem meg az öttusát. Az OCR-re nehezen ment az átállás, az alkalmazkodás, az elején nagyon nem éreztem a technikát” – ismerte el Bauer Blanka, aki ennek ellenére két éremmel tért haza Madridból: kiváló versenyzéssel egyéniben bronzérmes lett, csapatban pedig Guzi Blanka és Eszes Noémi társaként aranyérmet akasztottak a nyakába.
A 2025-ös kaunasi világbajnokságon a vártnál gyengébb eredményt ért el – a 17. helyen végzett, csapatban pedig Guzi Blankával és Erdős Ritával negyedik lett –, ám utóbb kiderült, hogy súlyos sérüléssel versenyzett.
Hat hónap kényszerpihenő
„Két nappal a világbajnokságra utazás előtt, az utolsó OCR-edzésen leestem az egyik akadályról. Megütöttem a hátam, fájt is, de azt hittem, majd ez is elmúlik. Csak némileg javult, és már nem volt idő orvoshoz menni. Hazaérkezés után azonnal megvizsgáltattam magam, és az MR kimutatta, hogy kompressziósan eltört az első ágyéki csigolyám, így versenyeztem Kaunasban! Örülhetek, hogy nem lett súlyosabb következménye az esésnek. Onnantól hat hónap kényszerpihenő következett, és az első háromban semmi megerőltetőt nem csinálhattam, jóformán csak feküdtem. Aztán következett a gyógytorna és a rehabilitációs úszás, az érdemi edzésmunkát csak 2026 márciusában kezdhettem el” – elevenítette fel kálváriáját.
Csodaszámba menő érmek
A fentiek szolgálnak magyarázatul arra, hogy a 2026-os év elején hiányzott a versenyekről, csak a májusi bulgáriai világkupán tért vissza. A sérülés és az edzéskihagyás után szinte csoda, hogy július elején a barcelonai junior-Európa-bajnokságon egyéniben hatodik, csapatban Mészáros Emmával és Rajncsák Diánával aranyérmes lett, a hónap végén a junior-világbajnokságon pedig egyéniben negyedik, csapatban Rajncsákkal és Varga Orsolyával bronzérmet szerzett.
Bauer Blanka céltudatosságára jellemző, hogy felkészülését az edzők mellett Szilárdi Katalin sportpszichológus is segíti, valamint hogy a sportolás mellett a majdani civil életére is gondol: befejezte az első évét a Budapesti Állatorvostudományi Egyetemen.
Eb-címvédés a csapattal
A 2026-os isztambuli Európa-bajnokság döntőjében a kilencedik helyről vágott neki a záró kombinált számnak, és a „kombiban” a második legjobb eredménnyel, öt helyet előre lépve végül negyedik lett. Csapatban Guzi Blanka és Erdős Rita oldalán tavalyi címüket megvédve aranyérmes lett.
„A súlyos sérülés után nem tartottam a felnőttmezőnybe való visszatéréstől, mert a juniorok között szereztem kellő versenytapasztalatot. Viszont most a juniorversenyek mentálisan megterheltek, és az Eb selejtezőjében meg az elődöntőben sok technikai hibát ejtettem. Szerencsére ezeket a döntőre sikerült kijavítanom, és jó érzéssel versenyeztem.”
