Jó tanuló, jó sportoló
Sztankovits István egész életét a megállás nélküli mozgás jellemezte, a sport terén már gyermekkorában nagy jövőt jósoltak neki tanárai. Mindeközben tanulmányait sem hanyagolta el. Ő volt az első Magyarországon, aki a tanulmányi előmenetellel egybekapcsolt sportversenyen „a legjobb sportoló diák” címet elnyerte.
Mr. Kosárlabda
Sztankovits István neve egybeforrt a kosárlabdajáték Magyarországon történő meghonosodásával. A Közgazdaságtudományi egyetem hallgatójaként lett Közgazdasági EAC igazolt játékosa 1932-ben. Magyarországon ekkoriban honosodott meg a „szabályos kosárlabdajáték” – ahogy akkor nevezték – azaz a palánkos kosárlabda. Sportpályafutása alatt Szamosi vagy Sztankovits-Szamosi néven szerepelt. A KEAC-ból előbb a MAFC csapatába igazolt, később pedig csapattársaival megalakították a MAC kosárlabda együttesét. Azonban a MAC-ban ismeretlen okok miatt a kosárlabdasport nem tudott alapot teremteni, így a csapat testületileg átlépett a BSzKRT SE-be. Ez volt pályafutása legsikeresebb időszaka. 1937 és 1943 között a BSzKRT csapatával hatszor nyert magyar bajnokságot. Felesége is kosárlabdázott, a BSzKRT és a Gamma csapatával kétszeres magyar bajnok volt.
Válogatottság, szövetségi munka
Nemzetközi szereplése teljesen megegyezik a válogatottcsapat hazai és külföldi mérkőzéseinek történetével, hiszen az 1933-as torinói első válogatottmérkőzés óta haláláig valamennyi magyar válogatottnak tagja volt. 1936-ban bekerült a berlini olimpiára nevezett magyar keretebe, azonban az akkori magyar sportvezetés nem támogatta a csapat olimpiai részvételét, ezért Szamosi István sem vehetett részt a kosárlabdasportág olimpiai debütálásán. A magyar válogatottal két Európa-bajnokságon (1935, Genf és 1939, Kaunas) vett részt, és mindkét alkalommal a hetedik helyen végzett. A szövetségi életben első időben nem vett részt, csak a válogatottmérkőzések előkészítése terén dolgozott. Később, amikor 1942-ben megalakult az önálló kosárlabda-szövetség, gondolkodott azon, hogy miként lehetne egy ideális szövetséget megteremteni. A halála előtti évben elvállalta a főtitkárságot, óriási elfoglaltsága mellett is szakított időt arra, hogy az adminisztrációs munkát elvégezze, sőt a reformok bevezetését is kezdte megvalósítani.
Korai halála és emlékezete
1941–1942-ben az orosz fronton harcolt, ahonnan rendszeresen tudósításokat küldött a harctéren folyó sportversenyekről. A második világháború utolsó hónapjaiban egy aknatalálat következtében halt meg. Szamosi István emlékét a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége kegyelettel őrizte. A halála után alapított „Szamosi-vándordíj” mellett az arra érdemes vidéki kosárlabdavezetők részére „Szamosi-emlékérem” kerül kiosztásra.
Forrás
• www.olympedia.org
• www.arcanum.hu
• Kosárlabda, 1948-01-14 / 2. szám