Sportpályafutása
Klasszikus testnevelő tanár, aki a középiskolától a felnőtt válogatottig több száz kosárlabdázót nevelt. A TF-en ismerte meg a kosárlabdázást, de már 1939-ben a magyar válogatott tagja, és hetedik az 1939-es Európa-bajnokságon. A magyar válogatottban tízszer szerepelt. Edzőként a MAFC csapatával állandó második helyezettje volt a magyar bajnokságnak. (A Honvéd verhetetlen volt, minden feltűnt tehetséget azonnal behívták katonának.) Egyszer, 1956-ban kinevezték a női válogatott edzőjévé, és 1957-es brazíliai világbajnokságon 5. helyezést ért el. Ez a magyar férfi és női kosárlabdás legjobb vb-eredménye. Aktív edzői pályafutásának befejezése után az edzőképzésben alkotott maradandót. Előadásai, bemutató edzései, szakkönyvei, az amerikai szakirodalom naprakész követése révén a Kuncze Géza, Hepp Ferenc fősodrának méltó tagjaként vonult be a magyar kosárlabdázás történetébe. 1958-tól 1960-ig Egyiptomban edzősködött. 1961-ben edzői pályafutásának elismeréseként kapta a mesteredzői címet. 1967-től 1977-ig a Magyar Kosárlabda Szövetség országos szakfelügyelője. 1977-ben nyugdíjazták. 2015-ben kosárlabdatornát rendeztek a Bocskai István Gimnázium egykori testnevelő tanára, a néhai Szabó János emlékére.
Anekdoták
Annyira csak a játékra koncentrált, hogy minden máson szórakozottan túllépett. Amikor Egyiptomba ment, nem szólt senkinek a csapatból. Hetekig edző nélkül edzett a csapata. majd amikor 1-2 év múlva megjött, úgy folytatta, mintha mindig ott lett volna. 1957-ben Honvéd - MAFC rangadót rendeztek a Sportcsarnokban. Dzsoni bácsi odaszólt a cserepadhoz: Csulesz (Cselkó Tibor) melegíts! A cserepad halk válasza: Dzsoni bácsi, Csulesz 56-ban disszidált.
Fő művei
A kosárlabda technikája és taktikája (Balogh Gyulával, Bp., 1943); Kosárlabda (Bp., 1948); Zóna és zóna elleni játék a kosárlabdában (Bp., 1952); A kosárlabdaedzés alapjai (Hepp Ferenccel, Páder Jánossal, Bp., 1955); A kosárlabdázás módszertana (Bp., 1961); Kosárlabda ABC (Bp., 1972).