Újoncból világbajnok
Első éves ifi korában az ifjúsági kajak-kenu válogatott tagja lett, utolsó éves ifi korában IBV-t nyert, s így „automatikusan” jutott be a felnőtt válogatott keretbe. 1975-ben vita nélkül került be a világbajnokságon induló váltóba: augusztus harmadikán 16 óra 10 percig az volt a jelzője, hogy újonc. 7:24.16 perccel később pedig az, hogy világbajnok – idézte fel Sztanity Zoltán pályakezdését egy korabeli tudósítás.
“Amikor felvették az ötszázat is az olimpia műsorára, eljött az én időm. Rádöbbentem arra, hogy ezen a távon van keresnivalóm. Megvertem olyanokat is, akiknek egy évvel azelőtt kezitcsókolomat illett volna köszönnöm. Csak Csapót nem sikerült. Hogy ő mit tud, azt emberi ésszel nem is lehet felfogni (…) Azt is tudom, hogy Montreal nem az én olimpiám. Moszkvát látom reálisan az enyémnek”
“„
A montreali ezüst
Aztán az élet úgy hozta, hogy Montrealban érte el legjobb ötkarikás eredményét.
Nemzeti Sport, 1976. 08. 01.: "Férfi K-1, 500 m: Nagyon erős mezőny jött össze az első olimpiai kajakdöntőre. A világbajnok román Diba, az ugyancsak világbajnok lengyel Sledziewski. Aztán a szovjet Lizunov, az idén nagyszerű eredményeket elérő brit Parnham, a hoszszútávú és 1000 méteres világbajnok olasz Perri, a titkos esélyes NDK-beli Helm. Na, és itt volt a magyar Sztanity Zoltán is, aki a döntőig igen magabiztosan vette az „akadályokat”. Jól rajtolt Sztanity, de ugyancsak jól a 9-es pályán Diba is. A táv felénél, kezdett feljönni az esélytelennek tartott spanyol Menéndez és Sledziewski, valamint Beim is. Diba azonban visszaverte a többiek támadását és győzött. Sztanity jól tartotta magát, biztosan szerezte meg a második helyet."
Az első győri klasszis
Egy, a Győr kajakos legendáiról szóló cikk kiemeli, hogy Sztanity Zoltán „ bár imádott motorozni és álma egy hófehér kamion volt, a győri kajak-kenu sportban számos kategóriában a neve mellé került az első kifejezés is. Ő hozta az első aranyat egy világversenyről (1971, IBV), az első világbajnoki győzelmet (1975 Belgrád), az első olimpiai érmet (1976 Montreal), ő volt az első duplázó és az első győri versenyző, aki elérte a tíz magyar bajnoki címet (11-szeres lett). Sikerei mellett is megmaradt annak a vidám fickónak, akit mindenki tisztel és szeret”.