Olimpia helyett ételmérgezés
A sportág háromszoros olimpiai bajnoka 1982-ben kezdett el kajakozni az Újpesti Dózsában. Az első jelentősebb nemzetközi sikerét már az MTK színeiben, 1993-ban a racicei ifjúsági világbajnokságon aratta, amelyen K–4 500 méteren arany-, K–2 1000 méteren ezüstérmet szerzett. 1996-ban már felnőtt magyar bajnoki címet nyert K–1 1000 méteren, és esélyesként utazhatott volna az atlantai olimpiára, ám egy romlott eperleves meghiúsította ötkarikás szereplését.
Az aranykorszak
Egy évvel később a darthmouth-i világbajnokságon azonban mindent bepótolt: K–1 500 és 1000 méteren is a dobogó felső fokára állhatott fel (ahogyan 1973-ban Csapó Géza tette), az 500 méteren versenyző négyes tagjaként is aranyérmes lett, míg az olimpiai távú csapathajó tagjaként egy ezüstérmet is átvehetett.
Pályafutása során még egy világbajnoki aranyérmet nyert: 1999-ben K–4 1000 méteren lett első. És ez a győzelem megalapozta élete legnagyobb sikereit, hiszen 2000-ben a sydneyi játékokról kettő (K–2 500 és K–4 1000 m), míg 2004-ben Athénból (K–4 1000 m) egy olimpiai aranyéremmel térhetett haza.
„Hiszek a szerencsés találkozásokban. Így gondolkodom a kétszeres olimpiai bajnok négyesünkről is. Nagyon erős, sokra hivatott generáció tagjai lehettünk Vereckei Ákossal, Horváth Gáborral, valamit Kammerer Zoltánnal, és nagyon jókor találkoztunk. Mások voltunk, másként gondolkodtunk, adódtak konfliktusaink, de amikor kellett, mind a négyen ott voltunk, fejben, testben és lélekben is. A sydneyi győzelmünket óriási sikerként éltem meg, ahogyan azt is, hogy képesek voltunk újra összeállni és mindent alárendelni annak érdekében, hogy Athénban megvédjük az olimpiai bajnoki címünket” – vallott a diadalokhoz vezető útról Storcz Botond.
“„
A válogatott élén
2005-ben a zágrábi világbajnokságon gyengén szerepelt a magyar négyes, és ez egyben azt is jelentette, hogy Storcz Botond befejezi pályafutását. Majd két év kihagyás után azonban ismét nekiveselkedett, hogy kvalifikálja magát a pekingi olimpiára, de ezúttal nem sikerült olimpiai indulói helyet kiharcolnia. 2008 végén ő is jelentkezett a szövetségi kapitányi posztra, amelyet el is nyert. 2009 áprilisától 2016 év végéig ő volt a sportág szakmai vezetője; miután 2013-ban a szövetségi kapitányi poszt megszűnt, a felnőtt válogatott vezetőedzőjeként látta el korábbi feladatait.
Vezetése alatt hat olimpiai aranyérmet szereztek a magyar versenyzők. A szerződése lejárta után nem pályázott az újra létrehozott szövetségi kapitányi tisztségre. A szakmai munkát szlalomszakág-vezetőként folytatta. 2021-ben bekerült a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség (ICF) Sprint Bizottságába.
...a legenda ott kezdődik, hogy egykori kajakosként nemcsak beszélsz róla, hanem csinálod is!
“„