Szalatnai

Judit

Szüleivel 1948-ban települt át Csehszlovákiából Budapestre. Édesapja (1904–1977), eredeti nevén Rachel Rezső író és irodalomtörténész volt. A magyar iskolák 1945-46-ban történt bezárásáig a pozsonyi Állami Magyar Reálgimnáziumban tanított földrajzot és történelmet, és minden legális módon küzdött a szlovákiai magyarság nyelvének, kultúrájának megőrzéséért, a kollektív büntetés megakadályozásáért. A tanítás mellett kulturális egyesületeket hozott létre és vezetett, üldözötteket mentett, de amikor megkezdődött a hatóságok reszlovakizációs kampánya, kilátástalannak ítélve nemcsak a szlovákiai magyarság, hanem saját sorsát is, ezért Magyarországra költözött. Judit korán kezdett sportolni, 1946-tól 1948-ig még Pozsonyban az SPK Bratislava-ban úszott, majd Magyarországon a Bp. Lokomotív és a MAFC-ban 1951-ig folytatta. A Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban érettségizett 1951-ben, és abban az évben kezdett el evezni.

Első klubjában, a Bp. Honvédban Szendey Antal kétszeres Európa-bajnok és olimpikon tanította evezni, majd Jaskievicz István volt edzője. 1954-ben, amikor a Honvéd evezős szakosztályát megszüntették, és megalakult Vörös Meteor Csemege női evezős szakosztály, átigazolt és az 1954–1955 éveket a VM Csemege versenyzőjeként evezte végig először Domonkos Pál, majd Hortobágyi Miklós edzők keze alatt. 1956–1960 között a Bp. Vasas, 1961–1967 között az MTK tagjaként Ballya Hugó egykori Európa-bajnok és olimpikon edző irányítása mellett. Öt ifjúsági országos bajnoki győzelem után, az 1956–1960 közötti években öt felnőtt magyar bajnokságot nyert kormányos négyesben (1) és nyolcasban (4). Az evezést abbahagyva 1967–1973 között a Balatonfüredi Vasasban, 1973–1975 között a Külker SC-ben vitorlázott.

1956-tól – az evezéssel párhuzamosan – a síelést is versenyszerűen űzte; a szezonálisan jól elkülönülő két sportág remekül kiegészítette egymást. 1959-ig a Bp. Építők, 1960 és 1973 között a MAFC tagjaként lesiklásban, műlesiklásban és óriás műlesiklásban országos bajnokságon hat csapatbajnoki győzelem részese volt. Országos bajnokságon még 1968-ban is nyert bronzérmet lesiklásban.

1956-1960 között a válogatott keretnek is tagja volt. 1956-ban a bledi Európa-bajnokságon rajtolt először nagy nemzetközi versenyen: a Sebestyén Borbála, Kemény Imréné, Lajosné Ferencné, Kolozsvári Edit, Szalatnai Judit, Dévényiné Károlyné, Palásti Éva, Rakitay Zsuzsa összeállítású, Benedek Antalné által kormányzott nyolcas az ötödik helyen végzett. 1959-ben a Maconban rendezett Európa-bajnokságon szintén nyolcasban indult, a csapat – Lábodi Alajosné, Zakály Mária, Halász Lászlóné, Helmich Magda, Szalatnai Judit, Rakitay Zsuzsa, Lukachich Győzőné, Nagy Ottóné, Radványi Rudolfné kormányos – ezúttal a dicső bronzérmet nyerte el.

Az érettségi után 1953-ban az Idegen Nyelvek Főiskoláján tolmács és fordítói képesítést szerzett. 1956-ban elvégezte a Kirakatrendezői Szakiskolát, majd dolgozni kezdett az Április 4. Gépgyárban. 1956 őszén a gyár forradalmi ifjúsági bizottságának tagjaként részt vett a történelmi eseményekben. 1957-ben az Erőterv Vállalatnál, 1958–1962 között az Ybl Miklós Termelő Szövetkezetnél, végül 1963-tól 1980-ig az Olajterv Vállalatnál műszaki rajzolóként dolgozott. Közben a Testnevelési Főiskola Továbbképző Intézetében 1970-ben evezős edzői, 1973-ban síedzői oklevelet, 1974-ben a TF-en evezős szakedzői, 1989-ben alpesi sí szakedzői képesítést szerzett. 1975-től 1990-ig a Külker SC sí- és vitorlás szakosztályának volt vezetőedzője.

A korszakban megszokotthoz képest kissé később, 26 évesen ment férjhez először, 1959-től 1965-ig élete párja a nálánál jóval idősebb Szalay László síző, síedző volt. 1968-tól Kozma István kétszeres olimpiai bajnok birkózóval élt együtt, már el is jegyezték egymást, ám tervezett házasságkötésük előtt, 1970 áprilisában vőlegénye autóbalesetben meghalt. 1977-ben Szigetváry Ferenc geológussal kötött házasságot, gyermeke nem született. Élete alkonyán édesapja, az író, irodalomtörténész, kritikus Szalatnai Rezső hagyatékának rendezése és gondozása töltötte ki életét, amellett, hogy a Car-Tour Utazási Irodánál dolgozott. A család eredeti nevét is újra használta, Szalatnai-Rachel Judit lett. Súlyos betegségben, veseelégtelenségben 2016. július 23-án hunyt el, hamvait augusztus 12-én a Farkasréti temetőben helyezték urnasírba (EE fülkecsop./520).

1968. december 8-án a MESZ 75. évi jubileumi közgyűlésén Csanádi Árpádtól, a Magyar Testnevelési- és Sporthivatal (MTS) elnökhelyettesétől a Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója kitüntetést vehette át.

• Kozák Péter: Ki kicsoda a magyar sportéletben I. (Bp. 1994., III./118.o.); • Szalatnai-Rachel Judit adatközlése 2010; • Rakitay Zsuzsa és Lábodi Borbála egykori csapattársak adatközlése 2023.