Másfél évtizednyi versenysport
1946-ban kezdett evezni a Vörös Meteorban, a női szakosztály megszűnése után rövid ideig az Újpesti Dózsában. Leánya megszületése után, 1957–1961 között a Vasas SC-t erősítette. Sportpályafutása alatt hat felnőtt magyar bajnokságot nyert: kormányos négyesben (3) és nyolcasban (3), mindet az 1958., 1959. és 1960. évben. A válogatottnak 1955 és 1960 között volt tagja, egy év kihagyással (1957). Ez idő alatt öt Európa-bajnokságon hatszor állt rajthoz, ebből háromszor bronzéremmel tért haza. Mind az öt alkalommal a kormányos négyesnek volt oszlopos tagja. 1955-ben Snagovban a Lajosné Ferencné, Peresztegi Margit, Honti Gyuláné, Nagy Ottóné, Skotnitzky Ilona kormányos és 1956-ban Bledben a Lukachich Győzőné, Horváth Margit, Sárköziné Jenőné, Nagy Ottóné, Benedek Antalné kormányos összetételű csapat is az 5. helyen végzett. 1958-ban Poznanban a Benedek Antalné által kormányzott négyes – Sebestyén Borbála, Rakitay Zsuzsa, Lukachich Győzőné, Nagy Ottóné – már harmadik lett. Ugyanez a négy evezős kiemelkedő teljesítményt nyújtott 1959-ben Maconban: nemcsak a kormányos négyesek versenyében jutottak újra a dobogóra (Radványi Rudolfné kormányzásával), hanem Zakály Máriával, Halász Lászlónéval, Helmich Magdával és Szalatnay Judittal kiegészülve a nyolcasok versenyében is, ahol ugyancsak Radványi Rudolfné kormányozta a hajót. 1960-ban a négyes még változatlan összetételben, de Benedek Antalné által kormányozva a londoni Európa-bajnokságon negyedikként ért a célba.
Két házasságból két gyermek
1955-ben férjhez ment dr. Nagy Ottó közgazdászhoz, gyermekük, Zsuzsa 1957-ben született, házasságuk azonban csak rövid ideig tartott. Válásuk után, 1963-ban férjhez ment Kienitz Vilmoshoz, fiuk, Vilmos 1964-ben született. Valéria 1971-ig a Beruházási Bank belvárosi fiókjában dolgozott, férje vízügyi mérnök volt a Mélyépítési Tervező Vállalatnál (Mélyépterv). 1971–1972-ben Szíriában voltak kiküldetésben, ami hamar megszakadt férje megbetegedése miatt. Másfél év után hazajöttek, a Heine–Medin-kórban szenvedő férjét itthon leszázalékolták, attól kezdve Valéria háztartásbeli volt, férjét ápolta. Valériát halála után a Farkasréti temetőben – többek között egykori sporttársai által kísérve – helyezték örök nyugalomba.
Forrás
• Magyar Nemzet, 1959. július 12., 6. o.