Sportpályafutása
Paizs (született Paitz) János középiskolás korában futballozott, atletizálni csak 1925-ben kezdett. 1926-tól a BEAC atlétájaként versenyzett, elsősorban rövidtávfutásban és távolugrásban. 1927 és 1930 között nyolcszor nyert főiskolai bajnoki címet. Már a BBTE atlétájaként 1930 és 1938 között a 4 × 100m-es váltóval hétszer nyert magyar bajnoki címet.
1928-tól 1938-ig tizenháromszor szerepelt a magyar válogatottban. 1928-ban az amszterdami olimpián 100m-en és a 4 x 100m-es váltóban indult, de mindkét számban helyezetlenül végzett. A váltót az előfutamban túlváltás miatt utólag kizárták, pedig az ott elért eredmény alapján a döntőben harmadik helyen végezhettek volna. 1927-ben Rómában 200m-en, a 4 × 100m-es és a svédváltóval három főiskolai világbajnoki címet szerzett. Ezek mellett 1927-ben 100m-en, 1928-ban Párizsban a svédváltóban, 1930-ban Darmstadtban a 4 × 100 m-es váltóban további három főiskolai világbajnoki bronzérmet szerzett.
Távol az atlétikától
Egyetemre is járt, de sportpályafutása befejezése után a családi cégben kávéház- és szállodaberendezőként dolgozott.