Kovács

József

Kovács József magasugróként kezdte sportpályafutását a KAOE-nél, de 1927-ben a Budapesti Budai Torna Egylethez (BBTE) igazolt át és ott már inkább mint sprinter és gátfutó ért el kiemelkedő eredményeket. Nevéhez összesen 20 magyar rekord köthető. Ő volt az első magyar, aki 400 méteres síkfutásban 48 másodperc alatt futott, és elsőként 15 másodperc alatt 110 méteres gátfutásban. 200 méteres országos rekordját csak 31 évvel később döntötték meg. 1935-ben 300 yardon világcsúcsot is sikerült megdöntenie. 1930 és 1938 között 27 alkalommal kapott helyet a magyar válogatott keretben. A nemzetközi színtéren 1934-ben, Torinóban 110 gáton Kovács megnyerte Magyarország első atlétikai Európa-bajnoki címét, amelyhez a 4x100-es váltóval még egy ezüstérmet is szerzett. A következő évben, Budapesten megnyerte az egyetemi világbajnokságot 400 gáton és a 4x400-as váltóval is aranyérmet szerzett. Az 1936-os berlini olimpia előtt, a magyar sportolók nevében Kovács József mondhatta el az olimpiai fogadalmat. Az ötkarikás játékokon Berlinben a hatodik helyen végzett a magyar 4x400-as váltóval, a 400 méteres gátfutásban pedig egészen az elődöntőig jutott. Ugyanitt a 4x100m-es váltóval már az előfutamok során búcsuzni kényszerült. Kovács az 1938-as párizsi Európa-bajnokságon ezüstérmet szerzett 400 gátfutásban. Személyes legjobbjai: 100 – 10,5 (1934); 400 – 47,7 (1937); 400H-52,9 (1936).

Aktív sportpályafutása befejezése után 1950 és 1954 között a magyar válogatott sprinter- és váltó vezetőedzőjeként maradt az atlétika közelében. Sokat foglalkozott például a 4x100 méteres váltó tagjaival és nagy a szerepe abban, hogy Zarándi, Varasdi, Csányi és Goldoványi 1954-ben, Bernben Európa bajnoki címet szerzett. 1956-ban a forradalmat követően rövid időre Kanadába távozott, de már a következő évben hazatért. 1962 és 1968 között az Indiai College of Physical Education atlétikai tanszékének megbízott vezetőedzője volt. 1968 és 1974 között a Török Atlétikai Szövetség edzője volt. Edzői pályafutását a Budapesti Egyetemi Atlétikai Clubnál (BEAC) fejezte be.

Kovács Kléri (ahogy mindenki szólította) örökvidám, tréfás kedvű, bohém ember volt. 1934-ben például mint színész mutatkozott be. Az „Iglói diákok” darab főszerepét játszotta az Igazságügyi Sportklub lövészszakosztályának műkedvelői előadásán. Külfödon rendszeresen Josepf C. Kovács néven mutatkozott be. Egyszer itthon megkérdezték, hogy mit jelent a nevében a C betű, mire ezt felelte: "Mindig szerettem a tréfát — válaszolja a mókáiról is ismert szakember. — Kiérinek szólít mindenki száz éve. A „C”-vel, a névjegyen jelezni akartam, hogy nekem is több nevem van, mint ahogy az angoloknak is ...

https://intezet.nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/farkasreti-temeto/kovacs-jozsef/, http://www.olympedia.org/athletes/71207