Sportpályafutása
Sugár (született Steinmetz) István 1921-ben az MTK színeiben kezdett atletizálni. Eleinte hosszútávfutó volt, mezei futásban és 3000m-en versenyzett. Egyszer benevezték 200m-re, ahol jól szerepelt és így lett belőle vágtázó.
1924-től a KAOE-ben, majd 1928-tól az UTE-ban versenyzett. Legnagyobb egyéni sikerét 1930-ban érte el, amikor 100m-en magyar bajnokságot nyert. Nyolcszor volt tagja egyesülete bajnoki aranyérmes 4 x 100m-es (1925-28) és 4 x 400m-es (1924-27) váltójának.
A magyar válogatott tagjaként ugyancsak váltóban, 4 x 100m-en indult az amszterdami olimpián. A váltót az előfutamban túlváltás miatt utólag kizárták, pedig az ott elért eredmény alapján a döntőben harmadik helyen végezhettek volna.
Mindvégig az atlétikai pályán
A második világháborút követően, 1947-től 1965-ig több egyesületben (UTE, Vasas Izzó, Vörös Lobogó, Ú. Dózsa) edzősködött, elsősorban fiatalokkal foglalkozott. Hosszú időn át volt indító, később egészen az utolsó évekig, időmérő a versenyeken.
Civil karrier
1928-ben műszerészként kezdett az Egyesült Izzóban és 41 év után, mint osztályvezető ment onnan nyugdíjba, de még nyugdíjasként is egészen 1980-ig dolgozott.