Három évtizeden át volt rekorder
Sír József sportpályafutását 1928-ban a BBTE színeiben kezdte. 1934-ben, 1935-ben és 1939-ben mind 100, mind 200 m-en magyar bajnoki címet szerzett. 1939-ben 9.9 mp-es idővel 100 yardon első helyen végzett az angol bajnokságban. Legjobb ideje 100 m-en 10.4 mp volt, amelyet 1934-ben ért el, és amelyet három évtizeden keresztül nem tudtak megdönteni. 1932 és 1940 között 13 alkalommal volt tagja a magyar válogatottnak. Az 1934-es torinói atlétikai Európa-bajnokságon 200 m-en második, 100 m-en és a 4 × 100 m-es váltóval pedig harmadik helyezést ért el. Az 1935-ös budapesti főiskolai világbajnokságon mindhárom számban aranyérmes lett. Az 1936-os berlini nyári olimpiai játékokon 100 m-en az elődöntőig, 200 m-en a negyeddöntőig jutott, és a váltóval sem sikerült döntőt futnia. Az 1939-es bécsi főiskolai világbajnokságon aranyérmet nyert 100 m-en, ezüstöt 200 m-en és bronzot a 4 × 100 m-es és a 10 × 200 m-es váltóval.
Működése alatt élte a magyar atlétika a fénykorát
Sír József az 1940-es években bekapcsolódott a Magyar Atlétikai Szövetség munkájába. 1951–1956 között az állami edzőséggel bízták meg. 1957-től a válogatott vezetőedzője volt. Működése alatt élte a magyar atlétika a fénykorát, világversenyeken soha nem látott sikereket arattak atlétáink. 1964–1984 között a Nemzetközi Atlétikai Szövetség tanácsának tagja volt. Többször volt az Európa-válogatott szakvezetője. Az 1966. évi nagy sikerű budapesti Eb után a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és az IAAF felkérésére, Arthur Takács barátjával együtt tizennégy hónapon keresztül segítették az 1968. évi mexikóvárosi olimpia szervezőbizottságát a játékok atlétikai versenyeinek megszervezésében és lebonyolításában. 1972-ben nyugdíjba vonult, de 1975-ben még megalapította a Nemzetközi Atlétikai Szövetség Fejlesztési Bizottságát, amelynek vezetője és igazgatója volt. 1989-től a Magyar Atlétikai Szövetség tiszteletbeli elnökeként szolgálta tovább szeretett sportágát. 1936 és 1988 között, különböző minőségekben, összesen 12 nyári olimpián vett részt. Sporttudományos munkássága is jelentős volt. Megjelent könyvei: Atlétika (dr. Kismartoni Károllyal, Bp., 1954); Középtávfutás (Subert Zoltánnal, Bp., 1954); Atlétika (Szabó Istvánnal, Bp., 1959); Atlétika (Bp., 1961); Útmutató a sportolók erőfejlesztéséhez (Bp., 1963).
Kaja bácsi
Még iskoláskorában kapta a „Kaja” becenevet, és idős korában, még nemzetközi szinten is mindenki „Kaja” bácsinak ismerte, tisztelte és szerette. Versenyzői pályafutása mellett jogi és államtudományi doktorátust szerzett, később elvégezte a TF tanári szakát is. Polgári állásában a Fővárosi Gázműveknél, majd tizenhárom éven keresztül, egészen 1949-ig a perbe vont MAORT-nál, a magyar–amerikai érdekeltségű olajipari vállalatnál mint főosztályvezető dolgozott. Unokaöccse Hammerl László olimpiai bajnok sportlövő.