Sebők Sándor vitéz
1928 – Amszterdam
A Királyi Magyar Yacht Club vitorlázójaként részt vett az 1928-as olimpián, ahol a Hungária 6 m yacht legénységeként a 11. helyen végzett.
Vitéz Sebők Sándor öt magyar bajnoki érmet gyűjtött, ebből egy arany.
Sebők Sándor szerkesztette A Nemzetközi Vitorlás Szövetség és a Magyar Vitorlás Yacht Szövetség szabályai és egyéb rendelkezések című kétszáz oldalas könyvet, melyet 1933-ban az MVYSz adott ki.
Az 1935-ben a Nemzetközi Yacht Szövetség (IYRU) bizottsági ülésén sikeresnek ítélték a magyarok által az 1933-as versenyjolle Eb-re kidolgozott és az ebben az évben, a Dingi Eb-n is alkalmazott lebonyolítást, és elhatározták, hogy vitéz Sebők Sándor itt előterjesztett javaslatai alapján továbbfejlesztik. Az ülésen megjelentek a Dingi Eb-n résztvevő nemzetek csapatvezetői, képviselői akik egyhangúan támogatták a magyar javaslatot.
1937-ben a siófoki és a kenesei megbeszéléseken megjelent nemzetek csapatvezetői és szövetségeik képviselői a Kenesei szerződésben foglaltak szerint, ez év februárban a bécsi tárgyaláson pontosították és véglegesítették az elképzeléseket, ezt követően ratifikálták a szándéknyilatkozatot, majd május 22-én a francia, német, magyar, lengyel, olasz, osztrák és svájci vitorlás szövetségek vezetői Münchenben aláírták az Európai Vitorlás Szövetség alapító okiratát. Az Európai Vitorlás Szövetség megalakulása egyben magyar sikert is jelentett, amit Kewisch elnök hangsúlyozott a székfoglaló beszédében. A nyílt ülésen köszönte meg a Magyar Vitorlás Yacht Szövetség, kiemelten dr. Ugron Gábor és vitéz Sebők Sándor erőfeszítéseit, munkáját és támogatását.
1938-ban az Magyar Vitorlás Yacht Szövetség éves közgyűlésén dr. Prém Loránd, az OTT főtitkára nyújtotta át vitéz Sebők Sándornak az OTT ezüstérmét, mellyel a vitorlássport érdekében kifejtett önzetlen és kitartó munkáját kívánta elismerni.
1942-ben a Magyar Vitorlás Yacht Szövetség közgyűlése vitéz Sebők Sándort ügyvezető elnökké választotta.
A Királyi Magyar Yacht Club ügyvezető elnöke, a Vitorlázó Szövetség főtitkára, a Magyar Autó Club (MAC) motorsport osztály tagja, a Nemzeti Sport Bizottság tagja volt.
Az első világháborúban a 312. honvéd gyalogezredhez vonult be. A háború után banktisztviselőként dolgozott.
Az emigráció évei
A második világháború után Argentínába távozott, ahol rendkívül aktív tagja volt az ottani magyarságnak, haláláig a Centro Hungaro alelnökeként szervezte a programokat. 1952 augusztusában Buenos Aires-i birtokán gyilkosság áldozata lett.
Argentínai emigrációja idején Sebők Sándor sportot csinált abból, hogy bolsevistákat megtérítsen. Valószínűleg ő maga tessékelte be esténként a szomszédságában lakó kommunista sofőrt szegényes otthonába, aki később a gyilkosa lett.