Európa-rekorder gyorsúszó
Záborszky Sándor 1951-ben robbant be az élvonalba, amikor ifjúsági bajnoki címet szerzett a 400 méteres gyorsúszásban. A Bp. Kinizsi versenyzőjeként a felnőttek között négy egyéni és egy váltó bajnoki aranyérmet nyert. 1955-ben és 1956-ban is első helyen végzett a 400 és az 1500 méteres gyorsúszásban, illetve 1956-ban tagja volt egyesülete aranyérmes 4 × 200 méteres gyorsváltójának. Többszörös országos csúcstartó volt 400, 800 és 1500 méteres gyorsúszásban. Utóbbi távon az Európa-rekordot is megdöntötte. 1952 és 1956 között hét alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Részt vett az 1956-os melbourne-i olimpián, ahol legjobbjától jelentősen elmaradva, de így is második legjobb európai úszóként a tizedik helyen végzett az 1500 méteres gyorsúszásban. A magyar 4 × 200 méteres gyorsváltó tagjaként szintén a tizedik helyen végzett.
Ausztráliában saját úszóiskolája volt
A melbourne-i olimpia után Sydneyben telepedett le, ahol akkori feleségével, az olimpiai úszócsapat tagjával, Pajor Évával gyerekek oktatásával kezdtek el foglalkozni. Céljuk nem versenyúszók nevelése volt, hanem inkább az, hogy a víztől félő, rettegő gyerekek is megtanuljanak úszni. Ez olyan sikeres volt, hogy saját úszóiskolát alapítottak, saját uszodáik voltak. Mivel a Záborszky név hosszú, és angolul kimondhatatlan volt, a nevüket Bory-ra változtatták. Válásuk után Pajor Éva az Egyesült Államokba távozott, Záborszky pedig ausztrál szövetségi edzőként dolgozott tovább.
Források
• www.olympedia.org
• www.arcanum.hu
• Dobor Dezső Olimpiának indult (Aréna 2000 Kiadó, 2006)