Családi háttér
Dr. Lumniczer Sándor családjában több generációra visszamenően találunk orvos ősöket. A Lumniczer név orvosi körökben igen jól cseng Magyarországon és Európában egyaránt, hiszen 200 év alatt jeles képviselői beírták nevüket az orvostörténelembe. Igaz, Lumniczer István (1747-1806), nem orvosként lett európai hírű, hanem kedvtelésből végzett botanikai kutatásai miatt. Lumniczer Sándor (1821-1892), Semmelweis kortársa és barátja, a magyar plasztikai sebészet megalapítója. Az 1848/49-es szabadságharcban Görgey mellett állt, ő volt a hadsereg egészségügyi főnöke. Lumniczer József (1863-1921) az Erzsébet kórház főorvosa volt, feltalálója a róla elnevezett Lumniczer fogónak, amelyet a mai napig az egész világon használnak. Az ő fia volt dr. Lumniczer Sándor, aki sportlövőként is sikeres volt.
Sportpályafutás
Lumniczer Sándor 1914-ben iratkozott be a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karára és egyetemistaként vett először puskát a kezébe, s lett koronglövő. Az Országos Magyar Galamblövő Egylet alapító tagja volt. Később versenyzett a Bp. Honvéd, a Bp. Petőfi SE, a Bp. Zalka Máté Lövészklub, végül a Magyar Honvédelmi Sportszövetség színeiben. Több évtizedes sportpályafutása során kilenc világ-, nyolc Európa- és 12 országos bajnoki címet szerzett. Az országos bajnokságokon 1923 és 1957 között nyolcszor volt első egyéni és négyszer csapatszámban. 1933-ban a bécsi traplövő világbajnokságon. 200 korongból 200-at talál el! Ezt a világrekordot 25 évig senki sem tudta megismételni. A versenyzéstől csak 60 éves korában vonult vissza.
A húszas-harmincas években MAC, az MHC és a BEAC színeiben gyeplabdázott is. Ebben a sportágban is válogatott szintig jutott.
Olimpiai szereplése
1924-ben részt vett a párizsi olimpián, ahol a csapatversenyek során a magyarok közül 86 koronggal Lumniczer érte el a legjobb eredményt, de a magyar csapat így is csak a 10. helyen végzett. Az egyéni verseny előtt Lumniczer gyomormérgezést kapott, így messze elmaradt megszokott formájától és vissza kellett lépnie. A legenda szerint ekkor a csapattárs, Halasy Gyula odament hozzá és ezt mondta: „Semmi baj! Ha te megbetegedtél és kidőltél, hát kénytelen leszek én megnyerni ezt az olimpiát!" És így is lett, a korábban esélytelennek tartott Halasy megnyerte az olimpiát.
Civil pályafutása, emlékezete
Az első világháborúban az olasz fronton a tábori sebészkórházban teljesített szolgálatot. A háborúban teljesített szolgálataiért a Vitézi Rend tagja lett. Nevét Lomniczyre magyarosította, majd kormányzói engedéllyel a Lomniczy-Lumniczer nevet használta. A háború után folytatta egyetemi tanulmányait, s 1921-ben doktorált. Ezután az I. sz. Sebészeti Klinikán dolgozott. 1939-től 1945-ig a kassai Állami Kórház sebész főorvosa volt. A II. világháború végén ismét hadikórházban dolgozott, majd Budapestre került, ahol az Állami Kórház sebészeti osztályának vezetője lett, ahol haláláig dolgozott.
Gödöllőn, ahol idősebb korában lakott a Dr. Lumniczer Sándor Lövészegylet őrzi a nevét.