Párizs bajnoka
Iskolák, frontszolgálat
Már hatévesen vadászott és célba lőtt. 14 éves korától több sportágban is jeleskedett, vívott, lovagolt, műkorcsolyázott és még az evezős sportban is megállta a helyét. Fiatal éveit Bécsben, Budapesten, Kolozsváron és a Debrecen közelében lévő családi birtokon töltötte.
Elemi és polgári iskoláit Kisvárdán végezte, majd a nyíregyházi gimnáziumban érettségizett. Felsőfokú tanulmányait Budapesten, Bécsben és Genfben végezte, jogi és kereskedelmi diplomát szerzett. Az I. világháború alatt frontkatonai szolgálatot teljesített, tartalékos huszárszázadosként szerelt le, több díszes kitüntetéssel. Kisvárdára költözött, ahol a takarékpénztár igazgatója lett.
Család
Későn nősült, egy belgyógyász szakorvost vett el. Harmonikus, boldog házasságban éltek, annak ellenére, hogy gyermekük nem született. Kiváló modorú sportember volt, aki beszélt németül és franciául is.
Megismerkedés a lövészsporttal
Az agyaggalamb lövészet (mai nevén traplövészettel) 1921-ben kezdett el foglalkozni. A párizsi olimpián 1924-ben egyéni aranyérmet szerzett agyaggalamblövésben új olimpiai rekorddal. Az alapverseny végén 100 korongból 98 találattal álltak holtversenyben a finn Konni Huberrel. A 10 korongos szétlövésben Halasy egyet sem hibázott, a finn versenyző viszont mindjárt az első lövését elhibázta, így az aranyérem a mi bajnokunk nyakába került. Krúdy azt írta róla: „az ország legnyugodtabb embere”. Dr. Montagh András világbajnok koronglövő pedig így írt róla: „Gyula csodálatos egyformasággal lőtte és találta el egyik korongot a másik után. Stopperórával lehetett volna mérni minden egyes mozdulatát, ahogyan töltött, ahogyan a vállához emelte a nehéz Beer Bock puskáját, ahogy a korongért kiáltott és ahogy a fegyver eldördült. Na gondoltam nem csoda, hogy ez az ember megnyerte az olimpiászt!” Európa-bajnokságon és világbajnokságon szintén egyéni és csapatérmeket nyert. 1961-ben fejezte be a versenyzést. 1954-től a koronglövő válogatott mellett, később szakfelügyelőként a szövetségben dolgozott, valamint számos szakcikket is írt. 1961-ben Mesteredzői címet kapott. A traplövők edzéseivel, irányításával foglalkozott egészen az 1970-ben bekövetkezett haláláig.
Források
MSSZ 150 év- Dávid Sándor, Serényi Péter 2021