Sakk

Krizsán
Edith

Krizsán (Bilek) Edith olimpiai bronzérmes sakkozó, sakkoktató.

Születési hely
Kecskemét
Születési idő
1938. jan. 24.
Olimpia
Világ­bajnokság
Európa-bajnokság

Fiatal évek, iskolák, munkahelyek

Édesapja vasutas volt, akit Gyulára helyeztek át, így az általános iskolát ott végezte. Felfigyeltek sakktehetségre, ezért a középiskolát már Budapesten (a Maxim Gorkij, majd a Bagi Ilona gimnáziumban) végezte. 1956-ban érettségizett, 1961-ben MÁV általános tisztképző iskolai végzettséget, 1970-ben pedig vendéglátóipar üzletvezetői képesítést szerzett. Az Utasellátónál oktatási, aztán a Mezőgazdasági Üdültetési és Oktatási Központnál (MOSZ) - nyugdíjazásáig - üdültetési osztályvezető volt. A sporttal segített állásba kerülők közt a ritka kivétel volt, aki munkájához megfelelő képzettséget is szerzett, emellett munkáját komolyan végezte, kivéve, amikor versenyszabadságon volt. 1994-ben ment nyugdíjba. Munkájában és versenyzésében is segítette német, orosz és szerb-horvát nyelvismerete. Négy éves korában tanulta meg a lépéseket édesapjától. 14 évesen, 1952-ben női I. osztályú minősítést szerzett. A magyar bajnokság döntőjében szerzett mesterjelölt címet 1955-ben, mesterit pedig 1958-ban, amikor a bajnoki címet is megszerezte, 20 évesen, kivételesen magas, 86 százalékos teljesítménnyel. Nemzetközi mester 1965-ben lett, amikor Belgrádban megnyert egy erős mezőnyű nemzetközi versenyt. Edzői: Alföldy László, Jenei Ferenc és a legjelentősebb mértékben férje, Bilek István nemzetközi nagymester.

Legfontosabb egyéni versenyei

Pályafutása során neve többször változott: Láng Edit (1952-1957), Bilek Istvánné és Bilek Edith (1957-1972), dr. Krizsán Gyuláné és Krizsán Edith (1972 után). Nyert két magyar bajnokságot (1958 és 1963), kétszer második (1961 és 1966), ötször harmadik lett (1955, 1959, 1964, 1965, 1972). 1963-ban ő is, a férje, Bilek nagymester is országos bajnok lett. Egyedülálló, hogy egy házaspár ugyanabban az évben országos bajnok lett! Balatonszéplakon évente rendeztek igen erős versenyeket: 1964-ben, 1965-ben és 1971-ben ő nyerte ezeket. Szereplései a világbajnoki zónaversenyeken: 1963 Bad Neuenahr 6-8., 1975 Karlovy Vary 8-10., 1980 Athén 4. Néhány további külföldi versenye: Belgrád 1965: 1., 1972: 5., 1974: 4., Emmen 1964: 4., Kijev 1967: 5-6., Sinaia 1970: 4-5.

Edzői, oktatói, sakk-népszerűsítési munkája

Két területen kiemelkedő a munkássága: egyrészt az egészen fiatal gyerekek (beleértve az óvodás korúakat) tanítása, másrészt a versenysakkozók mellett az amatőrök számára is találkozási, mérkőzési lehetőség megteremtése. A Belvárosi Kávéházban 1968-71 között naponkénti sakkozási alkalmat teremtett 1968-71 között, a Merlin Szinházban pedig 1995-1997 között hétfőnként sakkozni lehetett és sakkhoz kapcsolódó programokat is szervezett. Ezek mellett számos kulturális alkalomhoz - például a Művészetek Völgyéhez (a Kapolcsi Napokhoz) - csatlakozó programokat is szervezett.

Sakkolimpiák és nemzetközi csapatversenyek

Három női sakkolimpiai csapat tagja volt. 1963 Split: 11 alkalommal volt válogatott, 1966-ban Oberhausen 8 játszma (itt a 2. táblások közt a holtversenyes 2. legjobb eredményt érte el), 1972 Skopje 4 parti (itt a csapattal olimpiai bronzérmes lett!), összesen 23 válogatottság. Magyarország, illetve Budapest csapatában további 27 alkalom, így összesen 50 válogatottság. Olimpiai bronzérmes.

Díjai, elismerései

A Magyar Népköztársaság Érdemérem bronz fokozata (1972), A Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (2002).

Egyesületei

1947 — 1952
Gyulai MEDOSZ Sport Klub
1952 — 1960
Vasútépítő Törekvés SK
1960 — 1970
Budapesti Vörös Meteor
Budapest
1970 —
Utasellátó

Eredményei

1972
Skopje
Észak-Macedónia
5. Sakkolimpia
Női Csapat
3