Benedek

Gábor

Minden sportszerető, vagy öttusabarát előtt ismert Benedek Gábor neve és jeles élettörténete: a hivatásos honvéd édesapa mintája, vagy a hadapródiskola elvégzése testvérével, Benedek Ferenccel együtt. Ők ketten, mint az öttusasport apostolai írták be magukat a sporttörténelembe. Tiszafüreden 1927. március 23-án született, a soproni katonai középiskola tanulója volt. Ott sajátította el az öttusa technikai sportágainak alapjait. A második világháborúban Lengyelországba vezényelték, majd Dániában hadifogságba esett, később Koppenhágában liftes fiúként dolgozott, majd Svédországban próbált menedékjogot kapni, de onnan visszatoloncolták Dániába, ahonnan végül 1948-ban tért haza.

1948-tól a Csepeli MTK vívója, egyúttal a Budapesti Honvéd öttusázója volt. Kiemelkedő eredményeket öttusában ért el. 1948-tól szerepelt a magyar válogatottban. Az 1952. évi helsinki olimpián csapatban arany-, egyéniben ezüstérmet szerzett. A magyar csapat ezzel – meglepetésre – a svéd öttusázók évtizedek óta tartó egyeduralmát törte meg. Az 1953. évi világbajnokságon egyéni aranyérmet nyert, ezzel ő lett a magyar öttusasport első világbajnoka. Az 1956. évi olimpia előtt ő tette le a magyar sportolók olimpiai fogadalmát, ami egy sportoló számára mindig egy nagyon különleges pillanat. Az olimpiára történő utazás közben beválasztották az olimpiai csapat forradalmi bizottságába. A versenyen egyéniben és csapatban is pontszerző helyen végzett, de teljesítménye elmaradt a várakozásoktól. Az olimpia alatt nem fogott kezet a szovjet versenyzőkkel – írta sok újság –, ám saját bevallása szerint kizárólag csak a kapcsolatot próbálták megszakítani a szovjetekkel, ahogyan a vízilabdázók is tették. Hazatérése után elbocsátották állásából és szikvíz-készítő kisiparosként kellett megélnie. 1959-ben elindult egy párbajtőr versenyen. Az eseményről beszámoló újságcikkből tudta meg, hogy politikai okokból örökre eltiltották a további versenyzéstől.

1964-től a Budapesti Honvéd öttusaszakosztályának edzője lett. Tanítványa volt többek között az olimpiai bajnok Móna István és Török Ferenc is. 1967-ben a Testnevelési Főiskolán öttusa- és vívó szakedzői oklevelet szerzett. 1969-ben egyik gyermeke külföldi gyógykezelésre szorult. Ekkor elhagyta az országot és Német Szövetségi Köztársaságban telepedett le. Szondy István segítségével Warendorfban kapott edzői állást. Részt vett a bonni öttusaközpont szervezésében, majd 1992-ben történt nyugalomba vonulásáig Warrendorfban vívómesterként tevékenykedett. 1990 után Tiszafüred díszpolgárává választották. Tiszteletére a tiszafüredi sportcsarnokot Benedek Gábor Városi Sportcsarnoknak nevezték el, valamint az arra érdemes, helyi sportolók elismerésére létrehozták a Benedek Gábor-díjat.