Egy kiló kolbász – egy óra kerékpározás
Németh Miklós 1910. április 15-én született. Sportpályafutása regényes-romantikus-vicces kezdetéről mondta: „Alig 11-12 éves voltam, mikor már szenvedélyes kerékpáros voltam. Atyámnak hentes és mészáros üzlete volt és a bevásárlást egy kerékpár segélyével intézte el. Ha csak egy pillanatra is szabadon hagyta a gépet, már rápattantam és illa-berek nádakerek, estig nem voltam látható. Minthogy pedig otthon szükség volt a gépre, rendesen kiadós verés volt a kirándulás vége, míg aztán, minthogy látták, hogy a testi fenyíték nem segít, azontúl lakat alatt tartották a gépet, így egy időre végeszakadt az aranjuezi szép napoknak, de csakhamar más módon elégítettem ki szenvedélyemet; ebben az időben nagyban virágzott a kerékpárkölcsönzés, pénzem azonban nem volt, hogy csak egy félórára is kiválthassak egy kölcsöngépet. De az üzletben volt kolbász és szalámi, tehát csereüzletet bonyolítottam le. Egy kiló kolbász – egy óra kerékpározás. A kölcsönzők – úgy hiszem – azóta se ettek annyi kollbászt.”
Szereplése az 1936-os berlini olimpián
1929-ben a BSE színeiben kezdte kerékpáros pályafutását. 1930-ban nyerte első bajnoki címét országúton a hegyi kategóriában, amit 1931-ben és 1932-ben megismételt. Később azonban már inkább a pálya versenyszámokban jeleskedett. Háromszor nyert országos bajnoki címet az üldöző csapatversenyben, 1932 és 1934 között, a BSE hármasának, vagy négyesének tagjaként. Előbb Kiss Gyula, Schmidt József és Vida László, majd Erős Lajos, Kiss Gyula és Schmidt József, végül pedig utóbbi kettő társaságában. 1933-ban még a BSE, 1935-ben már a Törekvés tagjaként diadalmaskodott az országos bajnokság sprintversenyében. Az 1936-ban 500 m-en elért magyar rekordja 13 évig volt érvényben. 1931 és 1936 közt háromszor szerepelt a magyar válogatottban. 1936-ban már mint a Törekvés versenyzője vett részt a berlini olimpián, ahol az üldözéses csapattal hetedik, tandemben pedig Pelvássy Ferenccel párban a 11. helyen végzett. A 4000 m-es csapat két futamon vett részt, az elsőben 4’57,8”-al úgy kaptak ki az olaszoktól, hogy Pelvássy a 3. körben kiállt. A középdöntőben ugyanez ismétlődött meg, itt Pelvássy két kör után adta fel a küzdelmet, így a 5’03,4”-es időt elérő csapatot a célvonal előtt utolérték a későbbi bajnok franciák.
Berlin után
Az olimpia után fegyelmi ügye volt, de nem jelent meg tárgyaláson. Ezután kilépett az egyesületéből és búcsút mondott kerékpározásnak. 1938-ban, majd egy újabb kihagyás után 1940-ben rövid időre ismét nyeregbe szállt, de a második világháború lezárta az aktív sportpályafutását. A háború után, 1948-ban az olimpiai pályakerékpáros csapat edzőjének választották, majd később éveken át az utánpótlás válogatott mellett dolgozott.
Források
Kerékpár és Motorsport, 1931. szeptember 9.
Nemzeti Sport, 1937. augusztus 6.
Népsport, 1948. február 17.