Egy kiló kolbász – egy óra kerékpározás
Németh Miklós 1910. április 15-én született. Sportpályafutása regényes-romantikus-vicces kezdetéről mondta: „Alig 11-12 éves voltam, mikor már szenvedélyes kerékpáros voltam. Atyámnak hentes és mészáros üzlete volt és a bevásárlást egy kerékpár segélyével intézte el. Ha csak egy pillanatra is szabadon hagyta a gépet, már rápattantam és illa-berek nádakerek, estig nem voltam látható. Minthogy pedig otthon szükség volt a gépre, rendesen kiadós verés volt a kirándulás vége, míg aztán, minthogy látták, hogy a testi fenyíték nem segít, azontúl lakat alatt tartották a gépet, így egy időre végeszakadt az aranjuezi szép napoknak, de csakhamar más módon elégítettem ki szenvedélyemet; ebben az időben nagyban virágzott a kerékpárkölcsönzés, pénzem azonban nem volt, hogy csak egy félórára is kiválthassak egy kölcsöngépet. De az üzletben volt kolbász és szalámi, tehát csereüzletet bonyolítottam le. Egy kiló kolbász – egy óra kerékpározás. A kölcsönzők – úgy hiszem – azóta sem ettek annyi kollbászt.”
Szereplése az 1936-os berlini olimpián
1929-ben a BSE színeiben kezdte kerékpáros pályafutását. 1930-ban nyerte első bajnoki címét országúton a hegyi kategóriában, amit 1931-ben és 1932-ben megismételt. Később azonban már inkább a pálya versenyszámokban jeleskedett. Háromszor nyert országos bajnoki címet az üldöző csapatversenyben, 1932 és 1934 között, a BSE hármasának, vagy négyesének tagjaként. Előbb Kiss Gyula, Schmidt József és Vida László, majd Erős Lajos, Kiss Gyula és Schmidt József, végül pedig utóbbi kettő társaságában. 1933-ban még a BSE, 1935-ben már a Törekvés tagjaként diadalmaskodott az országos bajnokság sprintversenyében. Az 1936-ban 500 m-en elért magyar rekordja 13 évig volt érvényben. 1931 és 1936 közt háromszor szerepelt a magyar válogatottban. 1936-ban már mint a Törekvés versenyzője vett részt a berlini olimpián, ahol az üldözéses csapattal hetedik, tandemben pedig Pelvássy Ferenccel párban a 11. helyen végzett. A 4000 m-es csapat két futamon vett részt, az elsőben 4’57,8”-cel úgy kaptak ki az olaszoktól, hogy Pelvássy a 3. körben kiállt. A középdöntőben ugyanez ismétlődött meg, itt Pelvássy két kör után adta fel a küzdelmet, így a 5’03,4”-es időt elérő csapatot a célvonal előtt utolérték a későbbi bajnok franciák.
Berlin után fegyelmi ügye volt
Az olimpia után fegyelmi ügye volt, de nem jelent meg tárgyaláson. Ezután kilépett az egyesületéből és búcsút mondott kerékpározásnak. 1938-ban, majd egy újabb kihagyás után 1940-ben rövid időre ismét nyeregbe szállt, de a második világháború lezárta az aktív sportpályafutását. A háború után, 1948-ban az olimpiai pályakerékpáros csapat edzőjének választották, majd később éveken át az utánpótlás válogatott mellett dolgozott. Az 1960-as évek elején a motorvezetéses kerékpár, a stéher utánpótlását nevelte.
Forrás
• Kerékpár és Motorsport, 1931. szeptember 9.
• Nemzeti Sport, 1937. augusztus 6.
• Népsport, 1948. február 17.
• Kerékpár Sport, 1960, 6. szám
