Kiss

Lajos

Kezdetek

Egy nyitott csónakkal, úgynevezett szandolinnal és egy kajakos lapáttal kezdte a Sajón, ahol minden portyakajakot lehagyott. A diósgyőriek akkori edzője, Kolozsvári István hívta, így került a DVTK kajakszakosztályába. Nyolcvanadik születésnapján így emlékezett vissza:

„Apám meghalt a háborúban, anyánk a három fiút igen nehéz körülmények között nevelte. A kajakozási lehetőség egy kis színt vitt a családunk kemény életébe(...) Mivel dongalábbal születtem, eleve hátrányos helyzetben voltam, hiszen nekem többet kellett produkálnom, ezért „güzü” módjára hajtottam. Szerencsére a nagybátyám be tudott ajánlani a Diósgyőri Gépgyárba lakatos inasnak, ahol ingyen ebédet és még fizetést is kaptam. (...) Majd átmehettem a Lenin Kohászati Művekbe, ahol később műszerészként is végezhettem” – elevenítette fel a kezdeteket Kiss Lajos, aki 1951-ben már Budapesten is versenyezhetett. „A Margit-szigeten az Építők kölcsönhajójában rajtolva sikerült győznöm. Hazatérve azonnal kaptam egy nagyon gyors kajakot és négy óra munkaidő kedvezményt” - mesélte 2014-ben.

“

„

Melbourne-i olimpia

Mivel 1955-ben és 1956-ban is ő nyerte K-1 1000 méteren a bajnokságot, ott lehetett a melbourne-i olimpián, ahol bronzérmes lett. A párosban való szereplés lehetőségét azonban nem kapta meg, s a szólóban kiérdemelt harmadik hellyel sem volt maradéktalanul elégedett. Kiss Lajos 2006 óta súlyos betegségekkel küzdött, három lábujját amputálni kellett, járni is alig tudott. Három hónappal 80. születésnapja után hunyt el.