Életútja az evezésig
Czike Gyula a ma Ausztriához tartozó Mosontarcsán született, ahol édesapja, id. Czike Gyula 1913–1918 között jegyző volt. Az apát az 1920-as évek elejétől a szomszédos településen, Mosonszentjánoson (ma Jánossomorja) több részvénytársaság igazgatótanácsába is beválasztották, 1927–1929 között pedig Mosonszentjános főjegyzői tisztét töltötte be. A fiú a középiskolát 1925-től kezdve Sopronban végezte, 1933-ban érettségizett az Állami Széchenyi István Reálgimnáziumban, ahol az utolsó években alelnöke, illetve főtitkára volt a Berzsenyi önképzőkörnek. A jeles érettségi után az 1934–1935-ös tanévtől Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és államtudományi Karán folytatta tanulmányait, ezen évek alatt ismerkedett meg az evezéssel, és lett rövid idő alatt élvonalbeli sportoló.
Kilenc évnyi élsport mérsékelt sikerrel
Az egyetemi fiatalok a BEAC színeiben, de a Hungária Evezős Egylet vízitelepén és annak hajóiban edzettek, Krassy Miklós, Európa-bajnok evezős irányításával. Itt kezdett el 1935-től Czike Gyula is evezni, és már abban az évben az egyetemi nyolcassal és négyessel, valamint a Hungária EC színeiben is versenyeket nyert. 1937-ben a nyolcas, amelynek ő volt a vezérevezőse, Párizsban a Főiskolai világbajnokságon a harmadik, Amszterdamban az Európa-bajnokságon a negyedik helyen ért célba, és az országos bajnokságot is mindkét egységben megnyerte. 1938-ban lengyel- és németországi nemzetközi versenyeken folytatódott a sikersorozat, 1939-ben az elszánt felkészülés után a pályaudvaron tudták meg a sportolók, hogy az Európa-bajnokság a háború miatt elmarad. Az év végén klubjától ötödmagával „Legtöbbet a Hungáriáért 1939-ben” feliratú kis serleget kapott ajándékba. Ennek ellenére 1940-ben kilépett a Hungáriából, de 1942-től a Pannonia színeiben versenyzett, újra válogatott lett, az itáliai Leccóban Alapy Gáborral egy hajóban kormányos nélküli kettesben állt rajthoz. Utoljára 1944-ben versenyzett, az első magyar–horvát országok közötti mérkőzésen a győztes kormányos nélküli négyesnek és nyolcasnak is vezérevezőse volt.
Életútja az evezés után
1941. január 1-jével lépett hadnagyi rangban a Magyar Királyi Honvédség kötelékébe, és októberben a Pécsi Egyetemen Államtudományi doktorrá avatták. 1942. február 20-án Czike Gyula Budapesten házasságot kötött Medgyes Ilonával. 1944-ben a vezérkar főnöke, „a Szovjet elleni hadműveletek alkalmával teljesített kitűnő szolgálataiért okirati dicsérő elismerésben” részesítette, és ebben az évben született meg lányuk, Mária. 1956-ban a forradalmi események után a család kivándorolt az Egyesült Államokba, New Yorkban telepedtek le; az 1970-es években rendszeresen részt vettek a magyar emigránsok által szervezett rendezvényeken, mint pl. a Hubertus-Borbála bál, a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége vagy az Amerikai Erdélyi Szövetség estélyei. New Yorkban hunyt el 1988. október 25-én.
Forrás
• A Soproni Állami Széchenyi István Reálgimnázium értesítője az 1932/33. iskolaévről (Sopron 1933) 13., 16., 26. o.
• Központi Értesítő, 1928/17. sz. (április 26.)
• Árbóc, 1936. május, 1., és 17. o.
• Nemzeti Sport, 1939. augusztus 28., 10.o.
• Sporthírlap, 1940. december 4.
• Pécsi Napló, 1941. október 31.
• Honvédségi Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek, 1941. május 27., 293. o.; 1944. április 5., 318. o.
• Szabad Magyarság, 1958. augusztus 10.
• Magyarság, 1974. május 17.
• Új Világ, 1975. december 12.
• Képes Magyar Világhíradó, 1976. január 1.