Sportpályafutása
Szerelemhegyi Ervin a MAC atlétájaként 1914 és 1919 között összesen ötször nyert magyar bajnokságot 200m-en, 400m-en és váltóban. Az 1912-es stockholmi olimpián 100, 200 és 400m-es síkfutásban, valamint a 4 x 400m-es váltó tagjaként is indult.
Legjobb formájában 1914-ben volt, amikor 22.4mp-es rekordidővel győzött, a 220y-os bajnokságban, ugyanezen idővel győzött a svéd-magyar mérkőzésen a 200m-es versenyben. 400m-es gátfutásban 56.4mp-el, 400m-es síkon pedig 54mp-el ért el új országos rekordot. Munkahelyi elfoglaltságai miatt 1919-ben befejezte sportolói pályafutását.
Újságíróként is sikeres volt
Szerelemhegyi jogászi oklevelet a Budapesti Királyi Magyar Egyetem jogi és bölcsészkarán szerzett. Rövid ideig Pest vármegyében szolgabíró volt, azonban később az újságíró pálya felé fordult.
1921-től kezdve a Nép, a Szózat, a Pesti Hírlap című lapok munkatársa volt. Majd a Pesti Hírlap Utazási Irodájának külföldi idegenvezetőjeként dolgozott. 1945 után a nyilas hatalom támogatása miatt perbe fogták, majd később felmentették. Szerelemhegyi ezek után visszavonult az újságírástól. A sporttal és az idegenforgalommal foglalkozó írásai népszerűek voltak.
Jenő nevű testvére később a MASz ügyvezető alelnöke volt, ebben a minőségben a berlini olimpián a magyar atléta csapat vezetőjeként volt jelen.
Fő művei
A sprint művészete. A rövidtávfutás elmélete és gyakorlata (Bp., 1921); A modern olimpiai játékok (R. Szabó Bélával; Bp., 1932); A bridzs-játék egyesített nemzetközi szabályai és írásmódja (Bp., 1933); Bridzs-lexikon. A Nemzetközi Bridzs Szövetség által hivatalosan elfogadott szabályok gyűjteménye és magyarázata (összeállítás; Bp., 1934).