Déván

István

Déván István igazi all round sportoló volt. Pályafutását 1910-től a MAC atlétájaként kezdte. 1912 és 1915 között háromszor nyert egyéni bajnoki címet (1912 440y, 1915 400m és 800m síkfutásban). 1919-ben a váltókkal (5 x 100m és 400m) és távolugrásban csapatbajnoki címet szerzett. 1912-1913-ban három távon is (440y, 440y gát és 300m) országos csúcsot ért el. 1912-ben a részt vett a stockholmi nyári olimpián, ahol 200 és 400m-en, valamint a 4 x 400m-es váltóval indult, de egyik számban sem került a döntőbe. Sportpályafutása mellett már akkor újságíróként dolgozott, első jelentős munkahelye 1912 és 1914 közt a Pesti Hírlap volt. Részt vett az első világháborúban, tüzér­hadnagyi rangban szerelt le és több kitüntetésben részesült. Hazatérése után, mint sportújságíró a Nemzeti Sport munkatársaként folytatta pályafutását. De emellett az aktív sportolástól sem szakadt el teljesen.

A MAC színeiben sí- és bobversenyeken, a Budapesti Korcsolyázó Egylet tagjaként pedig gyorskorcsolya versenyeken indult. 1922-ben síelésben összetett magyar bajnok, és még ugyanabban az évben gyorskorcsolyában is magyar bajnoki címet nyert. Mint síelő 1924-ben részt vett a chamonix-i téli olimpián, ahol 18km-es sífutásban a 31. helyen végzett. Akkoriban tervben volt, hogy Magyarország bobcsapatot indít az olimpián, aminek Déván lett volna a kormányosa.

Ettől az időtől kezdve figyelme és aktivitása egyre inkább az autó- és motorsport felé fordult. Részt vett motorkerékpár- és autóversenyeken és 1920-tól 1925-ig a Nemzeti Újság autórovatának vezetője volt. Máry Dezsővel együtt megalakította a MAC motoros szakosztályát, amely az ő munkája révén nemcsak magyar, de európai viszonylatban is nagy nevet szerzett. 1925-től 1931-ig az Automobil Motorsport című folyóirat tulajdonos-főszerkesztője, 1933-34-ben az Automobil und Motorrad Weltalmanach szerkesztője, 1934-től az A Nép és az Esti Újság munkatársa volt.

Déván széleskörű sportirodalmi tevékenységet fejtett ki, számos sportkönyvet írt magyar, német, angol és francia nyelven. 1940-ben Sport (Kérdezz-Felelek!) címmel kétkötetes sporttémájú rejtvénykönyvet adott ki, amely egyike volt az elsőknek ebben a témában. Az első világháború utáni tevékenysége miatt (tagja volt Horthy Nemzeti hadseregének) 1945-ben köröző levelet adtak ki ellene Rákosiék és emiatt Déván István emigrációba kényszerült. A bajorországi Kemptenben telepedett le, ahol továbbra is hű maradt nagy szerelméhez, a sporthoz. Német és angol nyelven atlétikai lapot alapított, melyben pontosan beszámolt úgy az atlétika múltjáról, mint annak jelenéről. Főbb művei Sí. Ugrás, futás, tréning és versenyzés (Budapest, 1919); A modern atlétika (Bp., 1922); A modern sísport (Bp., 1923; németül Bp., 1924); Automobil Almanach (Bp., 1925); A síelés abc-je (Bp., 1931, 2. kiad. Bp., 1940; angolul Bp. 1936); A sízés technikája síkon, lejtőn, meredeken. Az új sí abc (Bp., 1936); A magyar szocialista állam sportja (Bp., 1938); Standard-Abfahrten in Europa (München, 1938); Sport. Kérdezz! Felelek! (1-2., Bp., 1940-41).