Sportpályafutása olimpiai részvétellel
Szalay Pál a Kőbányai TE, majd 1911-től az MTK atlétaként elsősorban rövidtávokon és távolugrásban versenyzett. 1913-ban magyar bajnoki címet szerzett 100 és 220y-on. 1912-ben részt vett a stockholmi olimpián, ahol 100m-en, a 4 x 100m-es váltó tagjaként, valamint távolugrásban indult. A váltó nem került be a hármas döntőbe, de mint az elődöntőben legjobb időeredményt elérő egység a negyedik helyen végzett. A 100m-es síkfutásban is az elődöntő jelentette Szalay számára a végállomást.
Atlétából labdarúgó edző
Az első világháborúban Szalay csaknem öt évig volt a fronton és visszatérve már nem nyerte vissza régi formáját. Az atlétika mellett futballozott is, 1910 és 1922 közt szintén a KTE és az MTK színeiben. 1922-től kezdve előbb Németországban, majd az 1930-as évektől kezdve 1958-ig Olaszországban labdarúgó edzőként dolgozott. 1949-ben a Pro Patria mestereként az első osztályban is dolgozott és ezidő alatt edzője volt a fiatal Kubala Lászlónak is.
Polgári foglalkozása mérnök volt.