I. téli olimpiai játékok
A versenyeket 4 sportág, összesen 14 versenyszámában, 16 ország 281 férfi és 13 női, összesen 294 versenyzőjének részvételével rendezték meg. Bemutatót curlingben és katonai síjárőrfutásban tartottak. Az utóbbiban a szánkót két kutya húzta, a hajtó sítalpakon állt. Magyarországot a síelés 3 versenyszámában: 4 férfi versenyző képviselte az olimpián. Küldöttségünk az olcsóbb ausztriai St. Antonban készült fel az olimpiára, és csak a megnyitó után érkezett meg Chamonix-ba. Volt még egy érdekes magyar próbálkozás, amit ma már kevesen ismernek. Dr. Rácz Vilmos vállalkozó szellemű sportember, apróhirdetésben keresett bobversenyzőket a téli játékokra. A nevezés elment, de a csapat nem, feltehetően anyagi nehézségek miatt. Egyébként a négyes bobban akkor még öten is ülhettek.
1908-ban és 1920-ban a nyári olimpiai játékokon műkorcsolya, továbbá utóbbin jégkorongtornát is rendeztek. E két esemény között a NOB hosszan és keményen vitatkozott a téli olimpiai játékokról. Furcsa módon a skandináv országok voltak a fő ellenzékiek. 1921-ben a NOB összeült, és úgy tűnt, jóváhagyta a téli olimpia ötletét, de Coubertin báró kijelentette, hogy ez ellentétes a NOB döntéseivel. 1922 júniusában a Francia Olimpiai Bizottság kongresszust tartott, amelyen a síelés, a korcsolyázás és a jégkorong képviselői is jelen voltak. Megbeszélték, hogy 1924 elején Chamonix-ban tartanak egy nemzetközé téli sporthetet. A megnyitó ünnepség hasonló külsőségekkel tarkítva zajlott le, mint a nyári olimpiai játékokon: felvonulás, eskü, zászló, stb. A rendezést azonban „franciás nagyvonalúság” jellemezte. Meglepő volt, hogy az addig tiltakozó északi országok valamennyien eljöttek és kitűnően szerepeltek. Finn–norvég párharc jellemezte az olimpiát. Bár a játékok sikeresek voltak, anyagi nehézségekbe ütköztek. A költségeket 3 millió frankra becsülték, de a kapubevételek nem haladták meg a 250 000 frankot. A hiányt végül Chamonix falu, Haute-Savoie megye, és a francia kormány vállalta.