Jeszenszky

Attila

Először három hónapos, majd hároméves korában végeztek el rajta két beavatkozást. Szüleinek az orvosok terápiaként ajánlották a kerékpározást és az úszást, akik az utóbbit választották. Ötéves volt, amikor először elvitték úszásoktatásra. Már az elején nagyon élvezte a vízben töltött időt, de ekkor még szórakozásként tekintett rá, de miután elkezdődtek a keményebb edzések és hajnali kelések, tudta, hogy komolyan kell vennie.

Édesapja elvégezte a Testnevelési Egyetemen az úszóedzői szakot így ő lett fia edzője. Jeszenszky Attila középiskolás kora közepéig épek között úszott és versenyzett, az úszóválogatott tagjaként többek között Darnyi Tamással, Szilágyi Zoltánnal és Szabó Józseffel edzett együtt. Tizenötévesen kezdte el érezni, hogy hátrányt jelent számára, hogy nem tud olyan erősen lábtempózni, elrugaszkodni vagy a fordulókat úgy kivitelezni, ahogy a többiek. Ekkor kezdett éledezni a parasport Magyarországon és egy gyulai egyesület kereste meg őt, hogy versenyezzen az ő színeikben. 1982-ben indult el első paraversenyén Egerben, ami az épekkel való edzések után nagyon új volt számára.

Az eredmények hamar jöttek, 1984-ben kijutott a Fáklya Világjátékokra. A keleti blokk bojkottálta az olimpiát és a versenyzők az indulás előtti pillanatokban sem tudták még, hogy részt vehetnek-e a megmérettetésen. Bár az olimpián nem vehettek részt a magyar sportolók, a paralimpikonoknak engedélyezték az indulást, és a magyar paralimpiai csapat mindenidők legsikeresebb szereplését nyújtotta. Összesen tizenhárom aranyérmet szereztek, ebből négy Jeszenszky Attila nevéhez fűződik.

A versenyzők számára hatalmas élmény volt, hogy Amerikába utazhattak, a megnyitóünnepségen részt vett Ronald Reagan, az Egyesült Államok akkori elnöke is. A kint töltött idő alatt egy egyetem területén voltak elszállásolva, amihez tartozott sportpálya és uszoda. A versenyek egy része itt zajlott, de amikor volt egy kis szabadidejük igyekeztek kimenni a városba vagy a tengerpartra. Egyszer színházba is elvitték őket. A 4x50 méteres vegyesváltóval szereztek aranyérmet, amiben Pálinkás Lászlóval, Stettner Ferenccel, Tory Györggyel úszott együtt. A négyesük egy nagyon erős csapatot alkotott, csapattársai mind vízilabdás múlttal rendelkeztek. A váltó másik számában is elsőként értek célba mégsem kapták meg az érmet, mert még nem ért be az utolsó versenyző, mikor ők már a győzelem ünnepléseként vízbeugrottak. Sajnos emiatt kizárták őket a versenyből.

Tanulmányait a középiskola után a Szegedi Tudományegyetem gyógyszerész karán folytatta. Amikor elhatározta, hogy erre a szakra jelentkezik szerette a biológiát és a kémiát, de nem tudott még semmit a szakmáról. Első évben nem sikerült felvételt nyernie és ezalatt elvégezte a gyógyszertári asszisztens képzést, ahol a gyakorlat alatt rájött, hogy jól választott, ezért újra felvételizett az egyetemre.

1988-ban már az egyetem hallgatója volt, amikor a paralimpiai felkészülése miatt engedélyezték számár az egyéni tanrendet, így csak vizsgázni kellett a tárgyaiból és eltekintettek az órák látogatásától. Amikor kiutazott Szöulba át kellett esnie a verseny előtti kategorizálási vizsgálaton, amit svéd orvosok végeztek. Miután elvégezték a felméréseket megállapították, hogy nem fér be a 10-es kategóriába, így nem indulhat el a versenyen. Hidegzuhanyként érte a megállapítás, mivel állapota nem változott az előző évekhez képest. Hiába nyújtott be fellebbezést, nem engedélyezték a versenyzését. Mivel ő nem indulthatott svéd riválisa gyűjtötte be az érmeket azokban a számokban, amikben nagy csatákat vívhattak volna. A helyszínen továbbra is segítette csapattársait, de a hazatérés után a sportdiplomáciai kudarc miatt visszavonult a versenysporttól. Bár itthon mindenki megértéssel és együttérzéssel fogadta, nagyon megviselte az eset. Elhatározta, hogy innentől kezdve az egészségéért fog úszni és nem versenyez. Később sokszor hívták senior bajnokságokra, de sosem indult el.

Sportolói karrierjét követően négy gyermeke született, Ádám, Dávid, Máté és Márk. Mindegyikük kipróbálta magát az úszás világában, legeredményesebb közülük Ádám fia volt, aki korosztályos bajnok lett 200 méteres mellúszásban. Végül azonban úszó egyikük sem lett, de a sportos életmódban követték apjuk példáját és rengeteg sportágat kipróbáltak. Egész családja kapcsolódik valamilyen módon az úszáshoz, testvére edzőként kezdett el mozgáskorlátozottakkal foglalkozni, akikkel már versenyekre is jár

Pályafutása alatt sok olyan világversenyen járt, amire szívesen emlékszik vissza. Az egyik legkedvesebb a spanyolországi Európa-bajnokság. Négy aranyérmet nyert és itt volt lehetősége bizonyítani svéd riválisával szemben, aki ellen ’88-ban már nem állhatott ki. Ezenkívül a váltóval szerzett paralimpiai bajnoki cím az egyik legfontosabb számára, mert itt nem csak magukért, hanem egymásért is küzdöttek. Jelenleg gyógyszerészként dolgozik Gyulán. A vízisportok még minidig fontos részei az életének, de ma már főleg a búvárkodást tekinti hobbijának, még a mentőbúvár vizsgát is letette.