Késői kezdés, gyors felfutás
Relatíve későn, nyolc évesen kezdett el a tornával foglalkozni Székely Zója, aki előtte fitneszezett. Ám az edzője rábeszélte, hogy a torna lehet az ő sportága, amiben nagy eredményeket érhet el, eljuthat például egy olimpiára is. Először a serdülők között indult versenyen, gyorsan fejlődött, 2018-ban már az ifjúsági Európa-bajnokságon szereplő csapat tagja volt. Egy év múlva pedig már a felnőttválogatott tagjaként szerepelt a dohai világbajnokságon. 2019-ben az Európai Játékokon is ő képviselte a magyar színeket.
Az első felnőttérmek
2020 decemberében a törökországi Mersinben rendezték meg az Európa-bajnokságot, amelyre a koronavírus-járvány miatti rengeteg lemondás miatt csak 15 ország küldte el versenyzőit (eredetileg tavasszal Párizsban rendezték volna az Eb-t). A magyar csapat Ukrajna és Románia mögött a harmadik helyen végzett, Székely Zója felemás korláton Kovács Zsófia mögött a második helyet szerezte meg, talajon hetedik lett. A 2021-es Európa-bajnokságon bekerült az egyéni összetett döntőjébe is, ahol a 16. pozíciót érdemelte ki. A 2022-es Európa-bajnokságon a hetedik helyen végző válogatottat felemás korláton elért pontszámával segítette. 2022-ben Eszéken és Szombathelyen is világkupaversenyt nyert kedvenc szerén, vagyis felemás korláton.
Távolodni látszott az olimpia
A 2023-as antalyai Európa-bajnokságon Magyarország negyedik lett a csapatversenyben, ami azért különösen értékes helyezés, mert olimpiai kvalifikációs viadal volt a törökországi Eb. Székely Zója sokat fejlődött egy év alatt, teljesítményével egyértelműen a második számú hazai női tornásszá vált. Egyéni összetettben a 17. helyet vívta ki. A csapatnak a szeptember utolsó napján kezdődő antwerpeni világbajnokságon reális esélye volt, hogy olimpiai kvótát szerezzen, de Kovács Zsófia egy héttel a rajt előtt térdsérülést szenvedett, ami szertefoszlatta a reményeket. A párizsi játékokra végül két névre szóló és egy országra szóló kvótát szereztek női tornászaink, ez utóbbi indulási jogért a felépülő Kovács és Székely küzdött meg. A szövetség döntése szerint az kaparinthatta meg, aki a június végi bukaresti versenyen felemás korláton magasabb pontszámot ér el. A selejtezőben 14.050 pontot kapva Székely volt a jobb, bejutott a döntőbe, míg Kovács csak kilencedik, egyúttal első számú tartalék lett. Egy visszalépés miatt aztán ő is ott lehetett a fináléban, amelyben ezüstérmet szerezve felülmúlta Székelyt – és ami döntőnek bizonyult: több pontot (14.200) kapott, mint Székely a selejtezőben.
Kalandos úton Párizsba
Székely Zója tehát lemaradt az olimpiáról, legalábbis akkor úgy tűnt. Csakhogy már a helyszínen, három nappal a tornaverseny rajtja előtt Kovács Zsófia műtött térde megsérült a leugrásnál az egyébként jól sikerült pódiumedzésen. A vizsgálatok után az orvosi stáb úgy döntött, hogy nem indulhat, a szövetség és a MOB pedig Székely Zója beugrását kezdeményezte. Az FTC sportolója megkapta a zöld jelzést, és – ha kalandos úton is – részt vehetett a párizsi olimpia felemáskorlát-versenyén, amelyen a 34. helyen végzett.
2025, vb-döntő, és egy balszerencsés leugrás
A 2025-ös lipcsei Európa-bajnokságon a 17. helyen jutott be az egyéni összetett fináléjába, végül a 18. helyet szerezte meg. A csapattal nyolcadik, felemás korláton hetedik lett. A dzsakartai világbajnokság fináléjában Székely annak ellenére pódiumra állt, hogy csütörtökön az egyéni összetett döntőjében az ugrás során mindkét térdében csontzúzódást szenvedett és nem tudta befejezni a versenyt. A cél egy leépített gyakorlat bemutatása volt - ezt egyébként nagyon szépen végre is hajtotta -, ám a felemáskorláton 2020-ban Eb-második sportoló a szeren úgy döntött, hogy az eredeti leugrásával fejezi be a gyakorlatot, az érkezésbe viszont nem tudott beleállni, így 12,433 ponttal zárt nyolcadikként.